Wn/hu/Wikihírek:Alapkérdések

< Wn | hu
Wn > hu > Wikihírek:Alapkérdések
Ez a lap a magyar Wikihírek egyik útmutatója, ami az esetek nagy többségében követendő, de a józan ész szerint, indokolt esetekben el lehet tőle térni.

Az oldalt csak akkor szerkeszd, ha a változtatással a többi szerkesztő egyetért – előtte kérd ki mások véleményét a vitalapon vagy a társalgóban.

A szöveget az angol Wikihírekből vettük át. A módosító javaslatok helye a vitalap vagy a társalgó.

Irányelvek és útmutatók

Semleges nézőpont
Tartalmi útmutató
Formai útmutató

Blokkolás
A három visszaállítás
Hivatkozz egyértelműen!
Idézd a forrásaidat!
Lapvédelem
Ne demonstrálj!
Most érkezett hírek
Összeférhetetlenség
Saját tudósítás
Szerzői jogok
Törlési irányelvek
Vitarendezés

Adminisztrátorok
Etikett
Wikipédistáknak

Inkubátoros szabályok:
» Adminisztrátorok
» Irányelvek
» Útmutató

Általános szabályok:
» Adatvédelmi nyilatkozat
» Felhasználási feltételek
» Nyílt proxyk tiltása

Ki? mit? mikor? hol? miért? és hogyan? − ezek az újságírás alapkérdései. A jó cikk a lehető legtöbbet megválaszolja már a bevezetőben: a cikk hátralevő része a részletek és a háttér kifejtése.

Hogy tegyük fel a kérdéseket?

edit

Az alapkérdéseket cikkenként máshogy és máshogy tesszük fel — a ki? mit? mikor? hol? miért? és hogyan? csak iránymutatás. Például: a ki lehet bárki, aki a történet szempontjából fontos. A miért lehet a kérdéses személyek szándéka, a történések okai vagy az esemény fontosságának kiemelése — az, hogy a hír miért fontos, már a bevezetőből egyértelmű kell legyen.

Bővebben:

  • Mit? — fejtsd ki mi történt: ne finomkodj, ne légy érzelgős, ne beszélj mellé! Ha valakit meglőttek, és ebbe belehalt, akkor „meghalt”, nem pedig „eltávozott”.
  • Hol? — a legtöbb esemény egy adott helyen történik. Például egy természeti katasztrófa egy régiót, vagy egy áradás a város bizonyos részeit érinti. Néha nem egy adott helyről van szó, de a kérdés még mindig értelmezhető. Például: egy bizonyos egyetem kutatócsoportja feltárta egy betegség genetikai magyarázatát — ilyenkor a hol? egybemosódik a ki? kérdésével. Ha a csoport tagjai a világ számos pontjáról dolgoztak be, az maga is fontos, és említést érdemel.
  • Mikor? — ez kiemelt fontosságú, mivel a híreket a frissességük teszi hírekké. Könnyű is megválaszolni, ha tudjuk a hírről, amit kell, és egy-egy megfelelő részeseményt tekintünk. Ökölszabály: ha a bevezetőben nem szerepel egy napnév (például: ma, tegnap, vagy a hét valamely napja) sem, a cikk valószínűleg nem érdemes publikálásra.
  • Hogyan? — ha a folyamat nem lenne egyértelmű az olvasó számára, írd le mi az. A legtöbben nincsenek tisztában a politikai vagy jogi eljárásrenddel (amiket mondjuk a Parlamentben vagy a bíróságokon használnak), vagy a sportjátékok szabályaival. Úgy írj, hogy biztos lehess abban, hogy a történetet egy kívülálló is megérti.
  • Miért? — ok-okozati viszonyt kifejteni általában nem lehet a semlegesen leírni, de amikor meg tudjuk adni, akkor hírt adunk a szándékokról is, szigorúan forráshoz kötve.
  • Ki? — az életrajzi adatok általában túl hosszúak, így nem a bevezetőben van a helyük, hacsaknem központi a szerepük a hírben. A cikk későbbi bekezdéseiben viszont fontos lehet háttéradatokat megadni a szereplőkről, hogy segítsük az olvasót a megértésben. Ez a háttér általában egybemosódik a miért? kérdésével.