Wn/hu/Wikihírek:Saját tudósítás

< Wn‎ | huWn > hu > Wikihírek:Saját tudósítás
Green check.svg Ez a lap a magyar Wikihírek egyik irányelve. Az itt leírtak minden szerkesztő számára követendőek.

Az oldalt csak akkor szerkeszd, ha a változtatással a többi szerkesztő egyetért – előtte kérd ki mások véleményét a vitalapon vagy a társalgóban.

Translate logo.svg A szöveget az angol Wikihírekből vettük át, és a helyi viszonyokhoz igazítottuk. A módosító javaslatok helye a vitalap vagy a társalgó.
Az eredeti angol változathoz képesti változások:
  • néhány kifejtés (gyorsírás, az interjú ellenőrzése, a semlegesség biztosítása) a fordítás előtti változatból meg lett tartva: ezeket a forrásszövegben komment jelöli
  • a jelölt lapváltozatokra és adminisztrátorok közreműködésére vonatkozó részeket kihagytuk

Irányelvek és útmutatók

Semleges nézőpont
Tartalmi útmutató
Formai útmutató

Blokkolás
A három visszaállítás
Hivatkozz egyértelműen!
Idézd a forrásaidat!
Lapvédelem
Ne demonstrálj!
Most érkezett hírek
Összeférhetetlenség
Saját tudósítás
Szerzői jogok
Törlési irányelvek
Vitarendezés

Adminisztrátorok
Etikett
Wikipédistáknak

Inkubátoros szabályok:
» Adminisztrátorok
» Irányelvek
» Útmutató

Általános szabályok:
» Adatvédelmi nyilatkozat
» Felhasználási feltételek
» Nyílt proxyk tiltása

A szerkesztőségek alapvető funkciója a cikkírás első kézből való információkból (részletek, interjúk, fényképek), amiket nem szűrtek meg hírügynökségek – ilyenkor a szerkesztőség dönti el, hogy mi lényeges, és mi nem egy adott történetben. Ilyesmire a Wikihírek is lehetőséget ad.

Készíts jegyzeteket!Edit

A saját tudósítás állításait bizonyítékkal kell alátámasztani: ezért fontos jegyzetelni, és ezt megosztani a cikk vitalapján. A Források szakaszban a {{Wn/hu/Saját}} sablonnal jelöljük az ilyen cikkeket. Mindent linkelj be, amit tudsz: például az interjúk leiratát, az e-maileket vagy a Commonsra feltöltött hanganyagaid.

Jegyzetelhetsz gyorsírással is. A lényeg, hogy minél több dolgot minél rövidebb idő alatt le tudj írni. Nem szükséges gyorsírónak lenned, elég néhány rövidítés, amit magadnak alakíthatsz ki, vagy megnézheted a szokásos rövidítéseket egy szótárban. Az idézetként felhasználható, szó szerint elhangzott mondatokat jelöld meg. Udvariasan megkérdezheted a beszélgetőtársad, hogy zavarná-e, ha felvennéd a beszélgetést.

A vitalapi megosztást írd alá, hogy tudjuk ki tudja a cikk állításait alátámasztani. A forrás nélküli „jegyzet” nem bizonyít semmit. Avagy: értéktelen az az állítás, amelynek forrása ismeretlen.

Tényeket megmásítani vagy forrás nélkül a cikkbe foglalni nem szabad.

EtikaEdit

Az újságírók a munkájuk során az etikai kódexük követik, ami legtöbbször az interjúztatásra is kiterjed.

Ha egy tüntetésről tudósítanál, előre döntsd el, melyik oldalról teszed: csatlakozol a tüntetőkhöz, vagy semleges riporter leszel? Ha résztvevő leszel, ne hivatkozz a Wikihírekre!

Viselkedj a helyi szokások szerint. Vezetőfonalként igyekeztünk a legfontosabbakra kitérni alább: amit nem említettünk, azt körülményként érdemes feltüntetned.

Beszélgetés az informátorralEdit

A jó cikk több forrásból idéz, az pedig alapvető minimum, hogy az író több háttérforrásból is tájékozódjon. Nem elegendő, ha valaki azt állítja, hogy „ő az első magyar, aki ezt és ezt csinálta”, vagy hogy „az övé a témában a legnagyobb forgalmú honlap”, vagy hogy „azért rúgták ki, mert kritizálta a miniszterelnököt”. A cikk állításainak igazságáért a riporter felel: már a beszélgetés során igyekezz meggyőződni az állítások helyességéről. Figyelj a „többek szerint”-, „azt mondják”-féle fordulatokra. Egy kijelentést nem szabad abszolút igazságnak tekinteni, hiszen az emberek gyakran azt mondják, vagy fel akarnak tűnni a médiában. Érdemes az egyes kijelentéseket összevetni, szembesíteni egymással, vagy más független forrásból ellenőrizni.

A cikkeink nem egy-egy álláspontot erőltetnek rá az olvasókra: a célunk az informálás, nem a befolyásolás. Ha A személy azt mondja, hogy B lopás miatt lett kirúgva, beszélj B-vel is, hogy a történet másik oldalát is megismerd. Két oldal vitájában ne próbálj döntőbíró lenni, azaz ne csak a „hihetőbb” oldalról írd le sztorit. Mutasd be mindkét oldal álláspontját részrehajlás nélkül, eközben a stílusod is maradjon semleges. Hagyd, hogy a tények alapján az olvasó maga alakítsa ki véleményét a leírtakról.

A törvények országonként mások, de általában elvárás, hogy a riportalannyal közöld, hogy újságíró vagy. Ennek nem kell formálisnak lennie, beépítheted a bemutatkozásodba vagy a felkérő szövegbe is:

„Üdvözlöm! Korona Sándor vagyok, egy helyi riporter, aki az Önök étterme előtt tegnap történt letartóztatásról ír. Érdeklődnék, hogy feltehetnék-e néhány kérdést?”

Ha felvennéd a beszélgetést, kérd a riportalany engedélyét: a legjobb, ha a figyelmüket az ő érdekükre irányítod. Ha megkérdezik, hogy mire kell a felvétel, ne mondd, hogy „azért, hogy bizonyítani tudjam, hogy mit mondott” – inkább add elő egyszerűen, hogy „ebből indulnék ki este, amikor legépelem az anyagot, és nem szeretném véletlenül hibásan idézni vagy kihagyni valami fontosat”. Ha ismert személyről van szó, otthon is megnézheted, hogy írják az illető nevét… ha viszont nem, a nevet még a helyszínen ellenőrizd.

Alapszabály: amit a forrás azelőtt mond, hogy felfedted volna magad mint újságíró, az „bizalmas” – azaz nem publikálható, ha a bemutatkozás után az alany nem ismételte meg azokat. Hasonlóképp, ha az alany közbeveti, hogy valamit „jegyzőkönyvön kívül” mond, azt ne építsd be a cikkbe. Másrészről az emberek sokszor szívesen osztanak meg „háttér-információkat”, de nem szeretnének név szerint szerepelni a cikkben. Ilyen helyzetekben van, hogy megengedik az indirekt hivatkozást (például: „egy a helyszínre kiszálló rendőr szerint…”, van hogy ragaszkodnak ahhoz, hogy semmilyen módon nem lehet rájuk hivatkozni. Tartsd tiszteletben a döntésüket!

Ha a forrás fotót adna a cikkhez (például bebörtönzött testvéréről, az apjáról a háború alatt vagy egyéb családi helyzetekről), kérdezd meg, hogy megengedné-e a feltöltést szabad licenc alatt a Commonsra? Így azt más híroldalak is felhasználhatnák, ha a személy újra hírbe kerül. Ha a kérés nem túl esetlen, kérd meg az illetőt, hogy az engedélyt a permissions@wikimedia.org e-mail címen erősítse meg. Ha nem kapsz fotót, de van lehetőséged fényképezni, élj vele!

Ha bizonytalan vagy valamiben, kérdezz rá.

Ha az interjúalany gyakran dolgozik újságírókkal, számíts rá, hogy már kitanulta miként alakítsa másokban a benyomását. A manipulációt idővel és gyakorlattal egyre jobban felismered majd. Nálad tapasztaltabb alanynál gondold át, milyen irányba akarhatja elvinni a történetet – végső soron pedig te döntsd el, ne a forrás, hogy mely aspektusok relevánsak.

Az interjúk az alanyhoz kapcsolódó környezetben működnek a legjobban: például az illető munkahelyén készítve jobb lehet, mint telefonon át. Ha sajtónyilatkozatokból vettél át valamit, vagy telefonon vagy e-mailen keresztül volt az interjú, azt a vitalapon jelezned kell.

A rendes interjúkra rá kell készülnöd. Például: egy polgármestertől ne kérdezd meg, hogy mikor választották meg – ezt előre ki kell tudnod deríteni.

Ha az alanyt figyelmezetted, hogy újságíró vagy, akkor amit mond, alapból mind felhasználható és idézhető. Az emberek viszont sokszor azt gondolják, hogy csak az interjú formálisabb részét használod fel, és meglepődhetnek, ha a cikkbe ezen kívülről is kerül valami.

A Wikihírek szerzői nem hivatásos riporterek és nem esnek át szigorú akkreditáción. Ezért amikor az informátorokkal/interjúalanyokkal kapcsolatba lépsz, ne a Wikihírek képviselőjeként, hanem független újságíróként vagy helyi tudósítóként mutatkozz be. Ha már akkreditált szerkesztő is lennél: független vagy szabadúszó újságíróként add elő magad. Természetesen elmondhatod, hogy a tudósításod hol és milyen módon szeretnéd megjelentetni. Ugyanakkor kérjük nyomatékosítsd, hogy a te és a többi Wikihírek-szerkesztő nézetei nem egyek és ugyanazok, és a Wikihírek anyagai sem irányadók arra, hogy te hogyan gondolkozol. A Wikihírek olyan magas sztenderdeket céloz meg, amik megfelelnek a Google Hírek hírforrás-követelményeinek (ahogy teszi ezt a legtöbb közkeletű híroldal is), de a cikkek és adatok visszaellenőrzése tekintetében csak önkéntesek őszinte próbálkozása.

Légy udvarias és elfogulatlan.

Tudósítás a helyszínrőlEdit

Ha szemtanúként tudósítasz egy eseményről, a vitalapon a jegyzeteid mellett röviden magad is mutasd be: Ki vagy? Miért voltál ott? Az eseményre érkeztél-e vagy csak véletlenül jártál arra? Ebben az esetben ugyanis te vagy a hír forrása, és mások joggal tarthatnak igényt további információkra, esetleg egy interjúra is veled.

Lásd mégEdit

Külső anyagok (angol)Edit

A saját tudósítás alapjai
Oldalak az újságírás témájában