Luxemburg, hivatalosan Luxemburgi Nagyhercegség egy minden oldaláról szárazföld által határolt kis ország Északnyugat-Európában. Szomszédai: Franciaország, Németország és Belgium. Belgium, Hollandia és Luxemburg szoros regionális együttműködését általában Benelux államokként említik. Az állam nevét magyarul Luxemburgnak, fővárosáét pedig Luxembourgnak írjuk.[1]
A legnagyobb európai miniállamot 1815-ben, a bécsi konferencia során hozták létre, de a nagyhercegi címet I. Vilmos holland királynak adták. Függetlenségét 1890-ben nyerte el, amikor Adolf nassaui herceg örökölte a nagyhercegi címet és megalapította a mai napig uralkodó Nassau-Weilbourg dinasztiát[2]. Felszínét az Ardennek és az Eiffel-hegység uralja, déli része lankás lépcsővidék. Az óceáni éghajlat kedvez a mezőgazdaságnak. A Mosel folyó menti lejtőkön borszőlőt termesztenek. Fő ásványkincse a vasérc, melyre kohászat települ. Fővárosa Európa egyik pénzügyi központja.
Földrajz
editDomborzat
editKét fő természetes tájegységre oszlik.
- Oesling
Északon az Oesling nevű vidéket az Ardennek és az Eifel-hegység meredek falú, völgyekkel szabdalt, erdős fennsíkja alkotja. Ez a tájegység az ország területének 32%-át alkotja, jelentős turisztikai célpont. Itt található Luxemburg legmagasabb pontja 560m tengerszint feletti magasságon Wilwerdange település környékén (Mount de Holdingen). A régióban számos természetes és mesterséges tó, folyók, illetve a dombok-völgyekben épített falvak találhatók. A dombokat jórészt tölgy- és fenyőerdők borítják. A régió legjelentősebb települései Wiltz, Clervaux és Vianden.
A troisvierges-fennsík az Oesling északi részén található térségben a mezőgazdaság dominál, itt már kevés erdő található. Ez Luxemburg leghűvösebb és legcsapadékosabb tájegysége. Wiltz környékén található ardenneki fennsík, amelyek folyók szabdalnak meredek falú völgyekké, az Oesling legjellegzetesebb régiója.
- Guttland
Az ország déli részén található Guttland, (szószerint jó föld) lankás vidék a Mosel és Sauer széles völgyeivel, az ország területének 68%-át alkotja. Itt található a főváros, Luxembourg is. A tájegység nagyobb régiói:
- A Grès de Luxembourg fennsíkon jelentős erdőségek találhatók
- A márgás talajú völgyek, amelyek a Grès de Luxembourg és Dogger lábánál található, mezőgazdasági művelésre kiválóan alkalmas, területének 2/3-a áll művelés alatt
- A Mosel völgye az egyik leglátványosabb folyóvölgy Luxemburgban, méretei és változatos tájai révén. Az ország egyik legfontosabb turisztikai célpontja, illetve a luxemburgi szőlő- és bortermesztés központja
- A Mullerthal vagy Petite Suisse luxemburgoise ("Kis-Svájc") néven ismert régió a Moseltől északra, a német határ mentén található, ahol összesen több, mint 100 km hosszúságban építettek ki kiránduló- és bicikliutakat. A régió központja Echternach, az ország egyik legrégebbi települése
- A Terres rouges vagy "vörös földek" néven ismert régió az ország déli részén található, ahol egykor igen jelentős bányászati és kohászati tevékenység foly, a vörös föld pedig a bányaművelés meddőhányóira utal. A régió központja Esch-sur-Alzette, Luxemburg második legnagyobb városa.
- A "hét kastély völgye" (Vallée des sept châteaux) kisrégió 24 km-en egyesíti az ország legszebb állapotban fennmaradt kastélyait: Mersch, Schoenfels, Hollenfels, Septfontaines, a két Ansembourgi kastély és Koerich.
Vízrajz
editJelentősebb folyók: Mosel (Moselle), Sauer (Süle), Our és Alzette.
Éghajlat
editÉghajlata az óceáni jellegű és a kontinentális jellegű között ingadozik. Az évi átlaghőmérséklet 2008-ban 9,7 °C (január 0. °C, július 18. °C), az évi átlagos csapadékmennyiség 782 mm, a napos órák száma 1430.
Az óceáni hatás révén minden évszakban rendszeresen esik az eső, a telek pedig enyhék, csapadékosak. Amikor a kontinentális hatás érvényesül, nyáron jelentős melegre, télen pedig hideg, száraz fagyokra lehet számítani. A legmelegebb hónapok általában július és augusztus, de igen gyakran a napsütéses órák száma májusban és júniusban a legnagyobb. Szeptemberben és októberben is sokat süt a nap.
Élővilág, természetvédelem
editNövényvilága a szomszédos belga és német erdős hegyvidékekhez, illetve a franciaországi kultúrtájakhoz hasonló. A jellemző fafajták a bükk, a tölgy, a lucfenyő; a tisztásokon hanga és magyal él. A déli részeken mediterrán vidékekre jellemző ajakosvirágúak is előfordulnak. Állatvilága is közép-európai jellegű, szarvasok és vaddisznók, ragadozómadarak élnek főleg az erdős vidékeken.
Vizei halban gazdagok, pisztráng, csuka, süllő, angolna, ponty és sok más halfajta él bennük.
Nemzeti parkjai
editNincs nemzeti parknak nevezett nemzeti park. Hasonló szerepet betöltő természetvédelmi terület: Parc Naturel Haute-Sûre Forêt d’Anlier. Ez a természetvédelmi terület közös Belgiummal, az Ardennek hegységben található.[3]
Főbb természetvédelmi területek: Bongert Altenhoven, Halbtrockenrasen(félszáraz gyepes rész) Junglinsterben(Jonglënster), Deiwelskopp-i tanösvény, Prënzebierg.
Jegyzetek
edit- ↑ Helyesírás (OH). Szerk.: Laczkó Krisztina - Mártonfi Attila. Osiris Kiadó, Bp. 2004.
- ↑ monarchie.lu - L'histoire
- ↑ Home - Prepare your next vacation to Europe - visiteurope.com