Wy/hu/Lengyelország

< Wy‎ | hu
Wy > hu > Lengyelország

A Lengyel Köztársaság (lengyelül:Rzeczpospolita Polska) közép-európai w:hu:államÄállam a Balti-tenger partján, amely szárazföldön nyugaton Németországgal, délen Csehországgal és Szlovákiával, keleten Ukrajnával, Fehéroroszországgal és Litvániával, északon Oroszországgal (a Kalinyingrádi terület nevű exklávé révén) határos. Tengeri határ választja el Dániától és Svédországtól. Fővárosa Varsó (lengyelül Warszawa). Hivatalos nyelve a lengyel.

A Királyi palota Varsóban

A lengyel állam több mint 1000 éves. A 16. században, a Jagelló-dinasztia uralkodása idején Lengyelország Európa egyik leggazdagabb és legerősebb országa volt. 1791. május 3-án a Lengyel-Litván Unió elfogadta Lengyelország májusi alkotmányát, amely Európa első és a világ második írott w:hu:alkotmánya volt. Röviddel később Lengyelországot felosztották szomszédai (Oroszország, Ausztria és Poroszország). Lengyelország 123 év után, 1918-ban nyerte vissza államiságát az első világháború lezárultával. A második világháború után a Szovjetunió befolyási övezetéhez tartozott. 1989-ben az ország második világháború utáni történetének első részlegesen szabad választásai zárták le a Szolidaritás (lengyelül Solidarność) mozgalom szabadság iránti törekvéseit. Lengyelország 1999-től a NATO, 2004-től az Európai Unió tagja.



Földrajzi áttekintés

edit

Domborzat

edit
 
Lengyelország

Lengyelország nagy része síkság, az átlagos tengerszint feletti magasság 173 méter, ami csak helyenként emelkedik 300 méter fölé és aminek egy részét a korábbi eljegesedések formálták. Északról délre haladva első a Balti-tenger partvidékét jégkori, tengeri és folyami üledékek borítják, a partvonalat turzások, lagúnák tarkítják. Ettől délre húzódik a Lengyel-alföld ősfolyamvölgyekkel tagolt változatos tája, amelynek központi részén már idősebb, termékeny talajú morénavidékek találhatóak, amelyeket az utolsó, negyedidőszaki eljegesedés alakított ki – ez a két táj a Pomerániai- és Mazuri-tóhátság. Délebbre a korai eljegesedések üledékeiből álló, termékenyebb talajú síkságok terülnek el. Az óidőből származó Lengyel-középhegységhez, amely az ország belső részén található, termékeny, lösszel borított hátságok csatlakoznak. A hegyvidékek közé tartozik a déli határon a Szudéták (Sudety) (legmagasabb pontja a Śnieżka 1603 m – magyarul: „Havas-csúcs”) és a Kárpátok (Karpaty), melynek része a Tátra (Tatry), ahol Lengyelország legmagasabb pontja, a Rysy (2499 m, magyarul: Tengerszem-csúcs) emelkedik. Legmélyebb pontja Raczki Elblągskie falutól nyugatra található (1,8m a tenger szintje alatt). Lengyelország területének közel egyötöde szántó és rét, több mint 28 százalékát pedig erdő borítja.

Vízrajz

edit

A Visztula A legnagyobb folyók a Visztula (Wisła), az Odera (Odra) (a nyugati határfolyó), továbbá a Warta és a Bug. Lengyelországban összesen 9300 tó található, főként az ország északi részén. Európában egyedül csak Finnországban található több tó. A jég formálta Mazuri-tóhátság (Pojezierzie Mazurskie) a leglátogatottabb tóvidék az országban, vonzó turistacélpont. Őshonos erdők maradványai ma is láthatók

Éghajlat

edit

A Balti-tenger partján egy átlagos nyári napon a hőmérséklet 22 °C. Lengyelország éghajlata mérsékelt kontinentális, hideg, felhős, csapadékos. Az ország északi és nyugati részein óceáni éghajlat a jellemző, mely továbbhaladva délen és keleten kontinentálisra változik. A nyarak általában melegek 18 és 30 °C közötti hőmérséklet a jellemző, ami régiónként eltérő. A telek hidegek, 3 °C körüli az átlaghőmérséklet. A legmelegebb régió Lengyelországban a délnyugati Alsó-Szilézia, ahol nyaranta 24 és 32 °C között váltakozik a hőmérséklet, de előfordult már, hogy ez a két érték kitolódott 34-ről 39 °C-ra a legmelegebb hónapokban júliusban és augusztusban. A legmelegebb lengyel városok: Tarnów és Wrocław. Az átlaghőmérséklet Wrocławban nyáron: 20 °C, télen pedig 0 °C. Tarnówban van a leghosszabb ideig nyár egész Lengyelországban, ami körülbelül 115 napig; május közepétől szeptember közepéig tart. Az ország leghidegebb régiója a fehérorosz határnál, északkeleten a Podlasiei vajdaság. A leghidegebb város általában Suwałki. Ebben a régióban az átlaghőmérséklet télen −6 és −4 °C között váltakozik, melyhez a hideg légtömegek Skandinávia és Szibéria felől érkeznek.

Kultúra

edit

Gasztronómia

edit

A lengyel konyhát (lengyelül: kuchnia polska) szláv és idegen kulináris hagyományok hatások keveréke alkotja. Mivel Lengyelország különböző régióinak és a környező területeknek a kulináris hagyományai elegyednek benne, nagy változatosságot mutat a felhasznált összetevőkben. Sok húst (főleg sertést), káposztát és fűszert használ, jellemzők rá a tészták és gombócok – ez utóbbiból a leghíresebb a pierogi (derelye avagy lengyel pirog). A többi szláv konyhához hasonlóan szerepelnek a kásák (kasza) és más gabonafélék, de nagy hatást gyakoroltak rá a török, német, magyar, zsidó, francia, olasz és gyarmati konyhák. Általánosságban elmondható, hogy a lengyel konyhaművészet gazdag és kiadós; a lengyelek megadják a módját a fogások élvezetének, és néhány ételük elkészítése több napot vesz igénybe.

Egy tipikus ebéd általában legalább három fogásból áll. Levessel kezdődik – pl. céklaleves (barszcz) vagy a sziléziai kovászos savanyú leves (żurek) tejföllel vagy anélkül, különféle aludttejes, uborka- és céklalével készített hideg levesek tojásbetétekkel. Készítenek sör-, lencse-, sárgaborsóleveseket füstölt hússal, de hal- és ráklevest is. A levest étteremben általában az étvágygerjesztő követi lazac vagy hering formájában (tejszínben, olajban vagy ecetben elkészítve). Népszerű étvágygerjesztők még a különféle húsok, zöldségek vagy aszpikos halak. A fő fogás lehet például a nemzeti ételnek számító bigos (a magyar székelykáposzta rokona, édes-savanyú káposzta, kolbásszal és füstölthússal) vagy a kotlet schabowy (rántott sertésborda-szelet). Az étkezést gyakran zárja desszert, például fagylalt (lody), a drożdżówka, egy kelt tésztaféleség, és a karácsonykor, szenteste fogyasztott makowiec (mákos kalács, bejgli). A lengyel konyha specialitásai közé tartozik még a chłodnik (lehűtött répa- vagy gyümölcsleves, meleg időben fogyasztandó), a golonka (sertéslábszár zöldségekkel), a kołduny (húsgombócok), a zrazy (lengyel marhatekercs), salceson (disznósajt) és a flaczki (pacalleves). Számos fogás tartalmaz túrót (twaróg). Reggelijük nem túl kiadós, vacsoránál általában hideg előétellel kezdenek. Gyakran fogyasztanak ebéd és vacsora végén teát.

Építészet

edit
 
A krakkói Mária templom éjszaka

A lengyel építészet rendkívül sokszínű és változatos. Az adott kornak megfelelő európai építészstílusjegyek mind a mai napig megtalálhatóak. Az Szent András templom Krakkóban román stílusban épült. A gdański Szűz Mária-templom a legnagyobb téglából épült templom a világon, egyben az egyik legnagyobb gótikus téglaépítmény. Gazdagon díszített attikák és árkádok jellemzik a lengyel reneszánszt, melyre jó példa a poznańi városháza. Egy ideig a kései reneszánszt úgynevezett modorosság jellemezte és ezzel párhuzamosan megjelentek a korai barokk jegyek.

A történelem azonban nem volt kegyes a lengyelországi építészeti emlékekkel. Ettől függetlenül számos ősi épület megmaradt; várak, gyakran egyedi, regionális vagy európai kontextusban. A megrongálódott építmények közül néhányat már gondosan felújítottak, mint például a Wawel palotát. A második világháborúban megsemmisült varsói óvárost, a királyi palotát és Gdańsk óvárost szintén helyreállították.

Gdańsk épületei többnyire a Balti-tenger partján és Közép-Európa északi részén megtalálható hanza kereskedői városok gótikus stílusban épült jegyeit viselik magukon. Wrocław épületei a német építészetről árulkodnak, mivel volt idő, hogy a város Németország része volt. Lengyelország ősi fővárosa Krakkó a legismertebb a legjobb állapotban fennmaradt gótikus és reneszánsz épületeiről.

A 17. század második felében megjelent a barokk építészet. Oldalsó tornyok jellemzik a tipikus lengyel barokkot. A klasszikus sziléziai barokk képviselője a Wrocławi Egyetem. Bőséges díszítéseivel a Branicki palota a 18. század eleji rokokó stílusjegyeit hordozza magán. A lengyel klasszicizmus központja Varsó volt az utolsó lengyel király II. Szaniszló Ágost uralkodása alatt. A Łazienki palota a leginkább figyelemre méltó példája a lengyel klasszicista építészetnek. A Lublini kastély az egyik jeles képviselője a neogótikus építészeti stílusnak, az elklektikára pedig legjobb példa a łódźi Izrael Poznański-palota.

Modern épületek például a Varsói Egyetem Könyvtár, Kopernikusz Tudományos Központ (Varsó), Nemzeti Stadion (Varsó), Kongresszusi Központ ICE Krakkó, vasútállomás Poznań és koncertterem Szczecin.

Odajutás

edit

Az országban 8 nagyobb és 122 kisebb repülőtér van, valamint 3 heliport.

Legnagyobb kikötői: Gdańsk, Gdynia, Szczecin, Świnoujście, Police, Kołobrzeg, Ustka, Gliwice, Varsó, és Wrocław.

Lengyelországban 6 autópálya és 17 főútvonal halad.

Lásd még

edit