Csehország, illetve hivatalos nevén a Cseh Köztársaság (csehül Česká republika vagy röviden Česko) Közép-Európa egyik állama. Kelet felől Szlovákiával, északról Lengyelországgal, nyugatról Németországgal és délről Ausztriával határos. A Cseh Köztársaság alapvetően három történelmi régióra osztható: a történelmi Csehországra (Čechy, latinul Bohemia), Morvaországra (Morava) és Cseh-Sziléziára (České Slezsko), amelyek azonban már nagyon régóta együtt fejlődtek.
Csehország tagja az Európai Uniónak, a NATO-nak és az ENSZ-nek.
Az ország fővárosa Prága.
Földrajzi áttekintés edit
Kiszögellések edit
Aši-kiszögellés, Frýdlanti-kiszögellés, Šluknovi-kiszögellés, Broumovi-kiszögellés, Javorníki-kiszögellés, Osoblahai-kiszögellés és Břeclavi-kiszögellés (Thayai háromszög).
Domborzat edit
A cseh táj nagyon változatos. A nyugati részen (a történelmi Csehországban) található Cseh-medence fő folyói az Elba és a Moldva (csehül Vltava). A medencét peremhegységek veszik körbe – például Šumava, Érchegység, Szudéták. Ez utóbbiban, a lengyel határon található az ország legmagasabb pontja, a Sněžka (1602 m).
Az ország keleti részén fekvő Morva-medencét a Cseh-Morva-dombvidék választja el a Cseh-medencétől.
Vízrajz edit
Csehország szárazföldi ország, folyói három különböző tengerbe ömlenek:
- a Balti-tengerbe az Odera mellékfolyói;
- az Északi-tengerbe az Elba, a Moldva és mellékfolyóik;
- a Fekete-tengerbe a Morva és mellékfolyói.
Éghajlat edit
Csehország éghajlata kontinentális. Az évi középhőmérséklet 8 °C. Februári középhőmérséklet 0,5 °C, a júniusi 18,6 °C, míg a júliusi 20 °C.
Prágában az évi csapadékmennyiség 508 mm.
Környezetvédelem edit
Csehország nemzeti parkjai:
- Krkonošský národní park, területe: 363 km² (1963), Liberecký kraj, Královéhradecký kraj
- Národní park Podyjí, területe: 63 km² (1991), Jihomoravský kraj
- Národní park Šumava, területe: 685,2 km² (1991), Jihočeský kraj, Plzeňský kraj
- Národní park České Švýcarsko, területe: 79 km² (2000), Ústecký kraj
Gasztronómia edit
A cseh konyha nagy hangsúlyt fektet a húsételekre. Nagyon gyakori a sertés, de a marha és a csirke is népszerű eledel. Lehet találkozni libából, kacsából, nyúlból és vadhúsból készült fogásokkal is. Hal ritkán kerül az asztalra, leginkább karácsonykor. A leggyakrabban pisztrángot és pontyot szolgálnak fel.
A cseh sörnek igen hosszú a történelme. Az első, ismert sörgyárról 1118-tól maradt fenn említés. Jelenleg Csehországban a legnagyobb az egy főre számított sörfogyasztás. Nemcsak az ország északnyugati részén fekvő Plzeňről elnevezett pilsner típusú sör, hanem a délebben fekvő České Budějovicében gyártott Budweiser Budvar is öregbíti a termelésnek otthon adó város hírét. Ezek, valamint a máshol gyártott nagyobb márkák mellett rengeteg olyan közepes és kis sörüzem is, van, ahol a hosszú hagyományoknak megfelelően gyártott sört próbálják meg fenntartani. Egyre inkább felélénkül az ország déli, bortermelő részén is a turizmus. A középkor óta foglalkoznak szőlőtermesztéssel, és az ország borkészletének a 94%-át termelik meg a déli Morvaországban. A szilvapárlat (slivovice), a sör és a bor mellett két cseh likőrmárka is nemzetközileg ismertː a Fernet Stock és a Becherovka. A Kofola egy alkoholmentes, kóla ízű üdítőital, mely az országban legalább olyan népszerű, mint a Coca-Cola vagy a Pepsi.
A tipikus cseh étel a knédli sült hússal és savanyú káposztával. Az almás rétes közkedvelt. Legkedveltebb húsok: a sertéshús (vepr), a marhahús (hovezí maso), a borjú (telecí maso), a csirke (kure), a liba (hus) és a kacsa (kachna). A halételek jobbára a pisztráng (pstruh) és a ponty (kapr).
Egészség edit
Csehországban előfordul a kullancsok által terjesztett agyvelőgyulladás.