Wp/mos/Su

< Wp‎ | mos
Wp > mos > Su

Su yaa bõn-buud sẽn tar vãad sẽn yaa vãad ne vãad, sẽn yaa miuug ne vãad wall sẽn yaa pemsem ne vãad sẽn ya wa ne vãad. b sẽn yiid tɩ b lebg tɩɩs sẽn yaa yʋʋmdã, tɩ b paam b zut sẽn tar vãad wʋsgo.[1] A yaa we-rũng sẽn yit we-rɩtgã (B. oleracea var. oleraceae), la a yaa "kol-kʋd" bɩ brasica, sẽn dat n yeel t'a yaa ne broccoli la kaalifõr (var. botrytis); bruksels sprouts (var. gemmifera); la savoy chops (var. sabauda). Su kẽeng sẽn yaa kãsenga yaa gɛrm 500 n ta 1,000 (1 ne 2 lb). Yaa seb-n-tɩrs sẽn tar vãad sẽn yaa yɩlemd la b sẽn tar gãag sẽn yaa kãenkãe la b yaa seb-n -tɩrsã n yɩɩd taaba.[2] ne seb-n-soab-bi-bees sẽn yaa ne seb-neeb sẽn yaa ne sãnem la seb-need sẽn yaa ne taab sẽn yaa ne bĩng-neebã sẽn yaa ne bob-neeb n yaa neb sẽn pa nongã. La sã n yaa wĩntoog sẽn be daar zãad wʋsgo, b tõe n bɩɩsa bõn-buud-kãsems wʋsgo.[3] Yʋʋmd 2012 wã, b ra tara kood sẽn yaa kãsenga n yaa kilo 62,71 (138 lb 4 oz). B sẽn yãkd tɩ b yãkd tɩbgã, b yãkd-b lame, la b basdame tɩ bõn-vɩɩs nins b sẽn dat n fõog b tɩɩsã bɩ yʋʋm a yiib-n-soabã. Kẽer yaa bõn-kɩtems wʋsg sẽn pa tar nafa, la bãag wʋsg sẽn be bãag la fong pʋgẽ.[4]

cabbage
organisms known by a particular common name
Subclass ofvegetable Tekre

A sẽn yit ni

B sẽn boond tɩ brassicas wã yʋʋr la a Cruciferae, la b ra rɩkda b sẽn da tẽed tɩ b na n maan bũmb ning sẽn wõnd kibsã zugu. B sẽn yeel tɩ brassica wã yita bresic sẽn yaa keltik gom-bil sẽn dat n yeel tɩ koobã. A Zeova Kaset rãmbã sẽn da boond tɩ "kẽedã" wã, b sẽn boond tɩ "ko-kãe" wã, kɩtame tɩ b bãng tɩ b yaa nin-buiidã. Sɩngrẽ wã, b pʋdga gom-biig ning sẽn yaa "kaabse" sẽn yit Picard buud-gomdã pʋgẽ. Yaa sẽn da yaa Frans kʋdemdã buud toor-toorã la woto.

B sẽn wilg tɩ b yaa

Bãagrã sãnemã sãnemã yaa pemse, la b sãnemã ya pemse. B fãa tara b tãnd a naas sẽn yaa b sẽn tall n yaa b sẽn tar n yaa b tãnd-n-taagã. Kẽerã sẽn yaa wa b sẽn boond tɩ kaabã tɩɩsã yaa wa b sãnem-kẽer sẽn tar sũ-noog ne b sẽn tar sũur n yaa wa b sũ-noog n yaa wa sũ-noog la b yaa wa b b sẽn tar b sũ-noogo. Bãadbã sã n wa n beẽ, b sã n wa beẽ, a sã n wa yɩ yʋʋm a yiib-n-soabã, a sãn yaa mɛtɛɛr a 1,5-2,0 (metr a 4 ne metir a 11 ne metir 6 ne metir 7). Tãnd sẽn yaa kãnsã yaa kilo 0,5 n ta kg 4 (1 n ta 8 lb), tɩ b sã n yaa buud-goam sẽn bɩ tao-tao, n bɩɩs pĩnda, b maand-b-la kãnsã sẽn yaa kãs-kãsemse. Sẽn yɩɩd fãa, b sã n wa tar seb-kʋd sẽn yaa kãenkãe, b sãnda yaa sãnda, la b tar zĩ-bĩng sẽn yit sẽn yaa waabg bɩ sẽn yaa gãnd n ta sẽn yaa sõma n yɩɩd; rɩll kẽer sã n yaa ne sãnem, b zẽkda b vãadã. Rɩtbã tara yẽgre, tɩ b yaa tɩrs la b pa tar pãng ye. Ko-kãnga sẽn yaa roogã pãng sẽn ta 90 wã bee tẽngr sẽn be samdã sẽn be a zug n yɩɩd cm 20 la cm 20 wã pʋgẽ. A sã n wa tar a zug yẽgdo, a tõe n kẽe n ta m 2 n ta zĩm-biisi.

Kʋdemde

Baa ne ko-ko-kãnga sẽn tar tar tar tarem wʋsgã, pa nana tɩ d bãng a sẽn yit zĩig ningã ye Yaa b sẽn boond tɩ "brassicas" wã yĩnga. B sẽn tõe n yeel tɩ yaa ra-kʋdg n yaa wa b sẽn boond tɩ Brassica oleracea wã, b sẽn da yãt-a Bretã la Erop tẽn-bɛdã, yaa tɩrs sẽn pa tar zu-loees, la ka bõn-naands a taab sẽn na n zab ne-a ye la rẽ kɩtame tɩ b beẽ tãnga pʋgẽ, b zĩ-bɛɛgẽ. La b sã n get b sẽn maand bũmb ning, b tõe n yeelame tɩ b yaa bõn-kʋdgd sẽn yi zĩigã la b yiidã. Sã n yaa ne U-rɩsgo wã sẽn wilgd tɩ b sẽn naan n bãng bũmb nins sẽn be Brassica buud toor-toorã sʋka, B. oleracea la bõn-buud a taab sẽn yaa toor ne taaba (buud-buud, buud-buudu, brokoli, bruksel-buud la buud-guusg) yaa yaab-rãmbã sẽn yit a tãabã sʋka.

Sebtiisi edit

  1. https://en.wikipedia.org/wiki/Cabbage#Toussaint-Samat
  2. https://web.archive.org/web/20130626020823/http://cals.arizona.edu/fps/sites/cals.arizona.edu.fps/files/cotw/cabbage.pdf
  3. https://plants.usda.gov/java/ClassificationServlet?source=profile&symbol=BROL&display=31
  4. http://learningstore.uwex.edu/assets/pdfs/A3684.PDF