2011. január 22., szombat
Az ezzel foglalkozó, a macedón kormány által jegyzett törvénytervezetet márciusban vinnék a parlament elé. A két kormánypárt – nevezetesen a VMRO-DPMNE és a DUI – szavazati többséggel bír, így a törvény elfogadása szinte biztos. Az állam feladatainak ellátása szempontjából fontos épületeken, köztük kórházakon(!) túl a magántulajdonban levő házak helyzetét is rendeznék. Ez utóbbiaknál elsősorban engedélykérés, illetve illetékfizetés nélkül történt lakótér bővítésekről, vagyis hozzátoldásokról, illetve szintráépítésekről van szó. Az adott települések rendezési terveibe ezek az épületek rendszerint nem férnek bele. Az előzetes becslés szerint mintegy 300 000 ingatlan lehet érintett. Ezek egy része a vidéki népesség városokba áramlása nyomán, a 60-as, 70-es, illetve 80-as években épült: az ebben az időszakban épített épületek mintegy 60%-a engedély nélküli vagy lett anélkül kibővítve.
– A törvény elfogadásával egy fontos ügyet oldunk meg: rendezzük az illegális épületek problémáját, és megakadályozzuk, hogy ez az építési gyakorlat folytatódjon.[1] – nyilatkozta a macedón közlekedési és hírközlési miniszter, Mile Janakieszki.
A tervezet alapján az ő minisztériuma kezeli majd az állami feladatokat ellátó épületek esetét, míg a 10,2 méternél nem magasabb lakóházak a helyhatóságok hatáskörébe tartoznak majd. Az eljárás során nem rendezett jogállású épületek bontásra kerülnek. Miután az országgyűlés jóváhagyta, a lakosságnak 6 hónapja lesz benyújtani a megfelelő rendezési kérvényeket az elmúlt 30 évben épült házakra. Az eljárási költséget 1€/m2 áron határozták meg, amit a macedón miniszterelnök, Nikola Gruevszki szerint lehetőség lesz 12 hónapos részletben is megfizetni. Erről a könnyítésről még egy január 5-i kormányülésen döntöttek, hogy a szűkös anyagi helyzetben levő háztulajdonosok is eleget tehessenek a törvényi előírásoknak.
– A cél az volt, hogy az eljárás a lehető legegyszerűbb és legrövidebb legyen. A természetes és jogi személyeknek hat hónapjuk lesz benyújtani a szükséges iratokat a helyhatóságokon. Ha ez nem történne meg, úgy az önkormányzat hiánypótlást kér az érintettektől.[2] – magyarázta Janakieszki.
Ha a benyújtási határidő lejárt, akkor a helyhatóságok felmérik az épületeket, és eldöntik, hogy melyek kaphatják meg a fenntartási engedélyt. A törvénytervezet kimondja, hogy az engedély csak akkor adható ki, ha az épület a környezeti és egészségügyi normáknak, illetve a tűzvédelmi és építésügyi előírásoknak is megfelel. A valós helyzetről minden esetben terepszemlével kell meggyőződni. Miután a hatóság megállapította az eljárási díjat, és azt teljes egészében meg is fizették, azután kiállítják az engedélyt és az épületet földhivatali nyilvántartásba veszik. Ha az épületet állami földön építették, akkor a kérvényt benyújtónak a leadástól számított 3 hónapon belül be kell jelentenie földvásárlási igényét a kérdéses területre. Ennek hiányában a hatóság egy hosszú távú bérleti szerződést fog ajánlani.
A minisztérium időközben egy tájékoztató kampány keretében megkezdte a törvénytervezet és a konkrét ügyrend ismertetését.
– A törvény előírja azt is, hogy az önkormányzatok minden, az eljárásokból befolyó pénzt infrastruktúra-fejlesztésre kell fordítsanak. Amint az várható volt, az érintett állampolgárok élénken érdeklődnek.[3] – mondta Dragan Szimonovszki, a Közlekedési és Hírközlési Minisztérium szóvivője. Hozzátette, hogy a kormány ragaszkodik a megállapított normák betartásához, ezért gondoskodni fognak róla, hogy minden iratot ellenőrizzenek.
A legtöbb ellenzéki párt ugyanakkor azt szeretné, ha az eljárási díjat az önkormányzatok határozhatnák meg inkább. Ez az összeg vélhetően magasabb lenne a törvényben meghatározottnál. Gosztyivar[4] polgármestere, a független Rufi Oszmani megjegyezte továbbá, hogy külön szociális kedvezményeket megállapítani nem szükséges, hiszen arra ott a munkanélküli ellátás, ami így is havi 50 euróra rúg.
– Alkotmányossági aggályok is felmerülnek, mivel a törvény eljárási díjat állapít meg a lakóházak esetében, de az állami feladatot ellátó épületekre vonatkozóan nem.[5] – emelte ki Sztevcso Jakimovszki, az ellenzéki SZDSZM színeiben kormányzó karposi elöljáró.
Miközben azonban az ellenzéki pártok azzal fenyegetőznek, hogy az alkotmánybíróság elé viszik az ügyet, addig a közvélemény elfogadni látszik a több évtizedes problémát rendezni kívánó törvényt:
– Régóta vártunk erre a pillanatra, hiszen ezzel végre törvényes tulajdonosaivá lehetünk azoknak az otthonoknak, amiket egy egész életen át építettünk. Mint idős ember így elmondhatom, hogy lesz mit az unokáimra hagynom.[6] – nyilatkozta Rade Ristovski, egy 67 éves szkopjei lakos.
Lábjegyzet
edit- ↑ Az angol cikkben: „By passing this law, we will close a very important issue, solve the existing problem of illegally-built buildings and prevent such additional building.”
- ↑ Az angol cikkben: „The goal was to create as simple and short procedure as possible. There will be a period of six months when citizens and legal persons should submit all documents to the municipal authorities. If not, the municipality will officially submit a documents request to the parties.”
- ↑ Az angol cikkben: „The law requires any money the municipalities receive from the legalisation and land purchases is invested in infrastructure. As expected, affected citizens' interest is huge.”
- ↑ Macedónul: Гостивар
- ↑ Az angol cikkben: „Problems of constitutional-legal nature are possible, [as] the law takes into account compensation from individual houses but not the buildings of state interest.”
- ↑ Az angol cikkben: „We expected this moment for a long time, and as citizens, we will have the opportunity to become legal owners of our homes in which we have invested throughout our lives. As an elderly person, I will have something to legally give my grandchildren as inheritance.”
Forrás
edit
|
Ezt a híradást a Southeast European Times angol nyelvű kiadásának Macedonia attempts to legalise houses című cikkéből fordítottuk. Az eredeti cikk szöveganyaga közkincs. |
- Macedonia attempts to legalise houses. SETimes.com, 2011. január 17.