Wikimedia Incubator

Wy/hu/Nagy-Britannia

< Wy | hu
Wy > hu > Nagy-Britannia

Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (angolul United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland[1] vagy Britain, 1800 és 1921 között Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királysága, 1707 és 1800 között Nagy-Britannia Egyesült Királysága (magyarul köznapi használatban sokszor Nagy-Britanniának nevezik, igaz tévesen, vagy szintén hibásan azonosítják Angliával) nyugat-európai szigetország,[2][3] mely a Brit-sziget teljes területét és az Ír-sziget északkeleti részét, valamint több kisebb szigetet foglal magába. Szárazföldi határa csak Észak-Írországnak van, Írországgal,[4][5], ettől eltekintve az országot az Atlanti-óceán, az Északi-tenger, a La Manche és az Ír-tenger határolja. A legnagyobb szigetet, a Brit-szigetet a Csatorna-alagút köti össze Franciaországgal.

Az Egyesült Királyság egységállam (unitárius állam), melynek négy országa Anglia, Észak-Írország, Skócia és Wales.[6] Parlamentáris monarchia, államfője II. Erzsébet brit királynő. A parlament Londonban, az ország fővárosában van, de jogainak egy részét átruházta a három nemzeti közigazgatási központban működő parlamentre, melyek Belfastban (Észak-Írország), Cardiffban (Wales) és Edinburghban (Skócia) működnek. A Csatorna-szigetek és Man szigete brit koronafüggőség, az országnak nem részei, de azzal föderatív módon összekapcsolódnak.[7] Az Egyesült Királyságnak tizennégy tengerentúli területe van[8], mind az egykori Brit Birodalom, a valaha volt legnagyobb birodalom maradványa, mely legnagyobb kiterjedésének idején, 1922-ben, a szárazföldi területek mintegy negyedét uralta. A brit befolyás a birodalom megszűnése után is felfedezhető a nyelvben, a kultúrában, és számos országban a jogrendszerben is. II. Erzsébet a Nemzetközösség feje, és államfője a Nemzetközösségi királyság tagállamainak.

Az Egyesült Királyság fejlett ipari ország, nominális GDP-jét tekintve az ötödik, vásárlóerő-paritását illetően pedig a hatodik legfejlettebb gazdaság. A világ első iparosodott államává[9] vált a 19. század folyamán, a 20. század elején pedig a világ legerősebb hatalma volt.[10] A két világháború veszteségei és a birodalom széthullása megszüntette vezető szerepét. Kétségtelen azonban, hogy az ország ma is nagyhatalom, gazdasági, politikai, kulturális és katonai befolyása jelentős. Atomhatalom, honvédelmi költségvetése a harmadik legnagyobb az országok között. Az Európai Unió tagországa, az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának állandó tagja, továbbá tagja a G8-nak, a NATO-nak, az OECD-nek, a Kereskedelmi Világszervezetnek és a Nemzetközösségnek.

Földrajz

edit

 

 
A Skóciában található Ben Nevis az Egyesült Királyság és egyben a Brit-szigetek legmagasabb pontja
 
Dámvad
 
Urbanizálódott vörös róka egy ház kertjében

A Brit-szigetet, az Ír-szigetet és a körülöttük fekvő mintegy 1000 kisebb-nagyobb szigetet együttesen Brit-szigeteknek is nevezik (British Isles).[11]

A két fő szigeten kívül a legjelentősebbek a Nyugat-Skócia partjai mellett található Hebridák szigetcsoport és a skót szárazföldtől északkeletre fekvő Orkney és Shetland, amelyek közigazgatásilag Skóciához tartoznak, valamint az Ír-tengerben elhelyezkedő, önálló Man szigete.

Domborzat

edit

A Brit-szigeten a kőzetek ÉNY-DK-i irányban fiatalodnak: Skócia északnyugati részén ősmasszívum bukkan a felszínre. A kaledóniai eredetű Skót-felföldet a DNY-ÉK irányú Glen More-törésvonal osztja ketté, amelyben a Kaledon-csatorna húzódik. A Kaledon-csatornától délkeletre a Grampian-hegység található, melynek legmagasabb csúcsa a Ben Nevis (1343 m). A Skót-alföldet bazalt táblahegyek tarkítják. A Dél-Skót-felföld legmagasabb része, a Cheviot Hills Skócia és Anglia természetes határa. A Pennine-hegység Anglia középső részén húzódik, óidei mészkőből áll, peremén kőszénkészletekkel. A Walesi-hegység (vagy Cambriai-hegység) predikatív szerkezetű.

Vízrajz

edit

A Brit-szigeteken a bőséges csapadék hatására sűrű vízhálózat alakult ki. Az aránylag kis terület és a domborzati viszonyok következtében azonban a folyók rövidek, a Shannon, a Severn vagy a Temze (Thames) alig haladja meg a Bodrog vagy a Hernád hosszát. Gazdasági jelentőségüket egyenletes vízjárásuknak, bő vizüknek, fagymentességüknek és tölcsértorkolatuknak köszönhetik. Mivel a vízválasztók sok helyen alacsonyak, a folyók csatornákkal jól összeköthetők. A tengerjárás csaknem minden folyón hosszú és mély tölcsértorkolatokat alakított ki, a Temze például Oxfordnál kisvíz idején még átgázolható, Londonnál pedig már tengerjáró hajók járnak rajta.

Az Ír-sziget és a Skót-felföld glaciális eredetű tavakban gazdag. Festői látványuknak jelentős idegenforgalmi értéke van. Az Egyesült Királyság legnagyobb tava az Ír-szigeten Lough Neagh (388 négyzetkilométer).

Éghajlat

edit

Uralkodó a nedves óceáni éghajlat, melyet a Golf-áramlat befolyásol. Jellemzőek a hűvös nyarak és az enyhe telek, a naponta változó időjárás, a magas páratartalom és a gyakori ködképződés. A domináló nyugati áramlás többnyire nagyobb csapadékmennyiséget hoz magával. A januári átlaghőmérséklet +2 és −4 °C közötti, a júliusi 14-17 °C között ingadozik. Az évi átlagos csapadékmennyiség NY–K-i irányban csökken, a hegyekben aláhulló 2500 mm-től a síkságon mért 700 mm-ig. Átlagosan 1000 mm csapadék esik az ország területének nagyobb részén.

A magas páratartalom miatt gyakori a sűrű köd, mely a nagyvárosok túlszennyezett levegőjével szmogot képez. Ez káros az egészségre, de a környezetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően ma már egyre ritkábban fordul elő.

Élővilág, természetvédelem

edit

Angliában kezdődött az ipari forradalom. Ennek súlyos hatása volt a környezetre: elszennyeződött a levegő és a vizek. A nagyvárosok kialakulása megelőzte a szennyvízkezelés technikájának fejlődését. Mára a helyzet nagyon sokat javult, köszönhetően a régóta folyó céltudatos környezetvédelmi tervékenységnek és a legszennyezőbb ipari és bányaüzemek megszűnésének.

Nemzeti parkok

edit
 
Lake District tóvidék
 
Lathkill Dale, Peak District Nemzeti Park

A brit nemzeti parkok hivatalos honlapján látható, hogy ma nagy területen alakítottak ki nemzeti parkokat. Ezek:

 
Saint Kilda, Village Bay

Természeti világörökség

edit

Az UNESCO a következő helyeket tartja nyilván természeti világörökségként az Egyesült Királyság területén:

jegyzetek

edit
  1. ↑ Az Egyesült Királyság valamint függelékeinek területén az angol mellett több másikat is elismernek, mint honos regionális nyelvet, melynek eljárását a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája tartalmazza. Ezeken a nyelveken a következőképp nevezik az Egyesült Királyságot:
    • korni nyelven Rywvaneth Unys Breten Veur ha Kledhbarth Iwerdhon;
    • ír nyelven Ríocht Aontaithe na Breataine Móire agus Thuaisceart Éireann;
    • scots nyelven Unitit Kinrick o Great Breetain an Northren Irland;
    • skót gael nyelven Rìoghachd Aonaichte Bhreatainn Mhòir agus Èireann a Tuath;
    • walesi nyelven Teyrnas Unedig Prydain Fawr a Gogledd Iwerddon
  2. ↑ Script error: No such module "Wy/hu/Citation/CS1".
  3. ↑ Script error: No such module "Wy/hu/Citation/CS1".
  4. ↑ Northern Ireland
  5. ↑ Border checks between Britain and Ireland proposed - Telegraph
  6. ↑ Script error: No such module "Wy/hu/Citation/CS1".
  7. ↑ Script error: No such module "Wy/hu/Citation/CS1".
  8. ↑ Script error: No such module "Wy/hu/Citation/CS1".
  9. ↑ Script error: No such module "Wy/hu/Citation/CS1".
  10. ↑ Template:Wy/hu/Cite book
  11. ↑ E földrajzi kifejezéssel szemben a hasonló, de kizárólag politikai értelemben használt British Islands megnevezés csak az Egyesült Királysághoz tartozó területeket jelenti, nem foglalja magában a mai Írországot.
Retrieved from "https://incubator.wikimedia.org/w/index.php?title=Wy/hu/Nagy-Britannia&oldid=6465010"