Milánó (olaszul Milano, lombardul Milan) Észak-Olaszország legnagyobb, Olaszország második legnagyobb városa (közigazgatásilag comune), Lombardia régió székhelye. Lakossága 1 353 882 fő. Milánót Olaszország gazdasági fővárosának tartják, hiszen az ország legnagyobb ipari központja. Világhírét manapság divatházainak, operaházának[4] köszönheti, régebben pedig gótikus, csupa kőcsipke dómjának illetve a Santa Maria delle Grazie-templomnak, amely otthont ad Leonardo da Vinci híres festményének Az utolsó vacsorának.
Kerületek edit
North - Észak
West - Nyugat
South - Dél
Outer Milan - Külső Milánó
| Centro Storico A Centro Storico Milánó történelmi központja. Itt találhatóak a város leghíresebb látnivalói, mint a Dóm, a Teatro alla Scala és a Galleria Vittorio Emanuele. |
| Észak Itt található a város 2 legfontosabb vasútállomása, a Milano Centrale és a Porta Garibaldi, továbbá számos iroda és lakóépület sorakozik fel. |
| Nyugat Itt található a város egyetlen UNESCO Világöröksége, ahol helyet foglal egy híres festmény, az Utolsó Vacsora. A nyugati városrész látványosságai közé tartozik egy temető monumentális sírokkal és a régi vásárközpont. |
| Dél A legismertebb látványosságok a kanálisok, amin a régi időkben a vidékről hajóztak fel az emberek. Igen népszerű elfoglaltság a kanálisok partján ülni egy itallal. |
| Külső Milánó Milánó külterületein is található néhány látványosság, kisebb csoportokban tömörülve. |
Időjárás edit
| Éghajlat | Jan | Febr | Már | Ápr | Máj | Jún | Júl | Aug | Szept | Okt | Nov | Dec |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Napi magas (°C) | 5,9 | 9,0 | 14,3 | 17,4 | 22,3 | 26,2 | 29,2 | 28,5 | 24,4 | 17,8 | 10,7 | 6,4 |
| Téli alacsony (°C) | -0,9 | 0,3 | 3,8 | 7,9 | 11,6 | 15,4 | 18,0 | 17,6 | 14,0 | 9,0 | 3,7 | 0,1 |
| Csapadék (mm) | 59 | 49 | 65 | 76 | 96 | 67 | 67 | 89 | 93 | 122 | 77 | 62 |
| Napsütés (óra) | 59 | 96 | 152 | 177 | 211 | 243 | 285 | 251 | 186 | 130 | 66 | 6 |
Forrás: A Servizio Meteorologico honlapja | ||||||||||||
A Köppen-féle osztályozás szerint Milánó éghajlata nedves szubtrópusi (Cfa). A téli hónapok rendszerint csapadékosak és hidegek, az átlaghőmérséklet -4/+6 °C között alakul. A nyári hónapok csapadékosak és melegek, az átlaghőmérséklet +15/+28 °C közötti. Télen gyakoriak a nagyobb havazások, habár intenzitásuk és gyakoriságuk az utóbbi húsz esztendőben csökkent. Az átlagos hóvastagság 35–45 cm között alakul, a legnagyobb értéket 1985 januárjában mérték, amikor is 80–100 cm között volt. A lehulló csapadék mennyisége egész évben magas, átlagosan 1000 mm körül van. A várost gyakorta borítja köd, azonban a közeli rizsültetvények felszámolása valamint a környezetszennyezés csökkenése miatt a ködös napok száma is csökkenőben van.
Látnivalók edit
Templomok edit
- 1 Milánói Dóm (Duomo di Milano), Piazza del Duomo, 20122 Milano (MI), Italia (megközelíthető az MM1-es és a MM3-as metróvonalakkal, valamint számos busszal és villamossal). Katedrális: 08:00-19:00 (Aug. 2016). Tetőterasz: 09:00-19:00 (a jegyiroda 1 órával korábban zár be). A város legnagyobb és leghíresebb egyházi építménye, az olasz gótika egyik mesterműve. A római Szent Péter-bazilika után Olaszország második legnagyobb temploma. Általában 15-20 méteres sor szokott állni a 1-es 1 jegyiroda és a kapu előtt is. A 2-es jegyirodánál, amely kicsit arrébb a Palazzo Reale-ben található, valamivel kevesebb ember szokott várni. A bejutáshoz két ellenőrzési ponton kell átmenni, amelyek mágneskapukból és motozásból állnak. Hölgyeknek ajánlott olyan ruhát felvenni, amelyből nem látszik ki a váll vagy a térd, mert különben nem engednek be, de a székesegyház előtti árusoknál is lehet kendőket találni. A dómban általában elég nagy a tömeg, de ettől függetlenül emlékezetes élmény. Két szuvenírest is lehet találni, az egyiket a dóm déli szárnyában, a másikat pedig az északi oldalában. A templom tetejére is fel lehet jutni, lépcsőn és liften is. Onnan fentről kiváló rálátás nyúlik a városra. A tetőn különböző rendezvényeket, koncerteket is szoktak tartani. Katedrális: ingyenes. Tetőterasz: lépcsőn - 9€ , lifttel - 13€; Múzeum: 2€; Archeológiai terület: 6€.
Múzeumok edit
- 2 Palazzo di Brera (Brera képtár, Pinacoteca di Brera), Via Brera, 28, 20121 Milano MI, ☎ +39 02 7226 3264. Kedd, szerda, csütörtök, péntek, szombat, vasárnap: 8.30 – 19:15 (a jegyiroda 18:40-kor zár). 17. századi milánói palota, mely a világhírű Brera-képtárnak ad otthont. A képtárban általában nincsenek nagyon sokan, az ember szépen, csöndesen végignézheti az összes képet.
- 3 Milánói királyi palota (Palazzo Reale), Piazza del Duomo 12 (a Dóm déli oldalával szemben. Megközelíthető a MM1-es és az MM3-as metróvonalakkal, valamint számos busszal és villamossal), ☎ +39 02 8846 5230, e-mail: c.mostre@comune.milano.it. Hétfő: 14:30-19:30; Kedd, Szerda, Péntek, Vasárnap: 9:30-19:30; Csütörtök, Szombat: 9:30-22:30. a város uralkodóinak székhelye volt, ma a dóm múzeumának ad otthont, valamint konferenciaközpont.
A San Lorenzo (Corso di Porta Ticinese) egy milánói bazilika. Alaprajza a ravennai San Vitaléhoz hasonlóan sokszögű; a kora keresztény centrális építmények nagyszerű példája. A Galleria Vittorio Emanuele II egy kereszt alaprajzú passzázs Milánóban. Összeköti a város főterét a Piazza del Duomót a Piazza della Scalával. Milánó szalonjának is nevezik elegáns üzleteinek (Gucci, Prada, Louis Vuitton) köszönhetően. A hosszabbik ága 195 m, a rövidebbik 105 m. A központi, nyolcszögletű kupola magassága 50m. 1865-1877 között épült Giuseppe Mengoni tervei szerint historizáló reneszánsz stílusban. Általában itt is nagy a zsúfoltság, amely elől el lehet menekülni a galéria oldalában található egyik nagyon drága étteremben.
A Castello Sforzesco (Sforza-vár) Milánó egyik legjelentősebb építészeti alkotása. A 15. században épült hatalmas, négyzet alaprajzú építmény egykoron a milánói hercegek rezidenciája volt. Korábban Castello di Porta Giovia néven volt ismert, nevét a középkori városfal egyik kapuja után kapta, mely a közelében állt. Mai nevét a 19. század eleji restaurálások során kapta, amikor az építmény a város tulajdonába került. A váron egyenesen át lehet jutni a belváros felé. Itt nincs olyan sok ember mint például a Dóm téren, de azért ez is forgalmas.
A Teatro alla Scala (vagy La Scala) milánói operaház, egyike a világ leghíresebb operaházainak. Mária Terézia uralkodása végén, Nuovo Regio Ducal Teatro alla Scala néven nyitotta meg kapuit a közönség előtt.
A Santa Maria delle Grazie-templom Milánó egyik leghíresebb, az UNESCO Világörökség listáján 1980 óta szereplő bazilikája. A templomban található az Utolsó vacsora című freskó, Leonardo da Vinci egyik legismertebb alkotása. Az Utolsó vacsorára sokan várnak, jegyet is hónapokkal előtte kell venni, a látogatókat 10-esével engedik be 15 percre. A termen belül kapunk egy kis ismertetőt, miközben szabadon fényképezhetünk. A kijáratnál lehet különböző szuveníreket venni. Magában a templomban nem túl nagy a nyüzsgés, de érdemes megnézni.
A Parco Sempione Milánó egyik legnagyobb zöldövezete. A Castello Sforzesco (Sforza-kastély) mögött terül el 47 hektáron. A park sétányai híres művészekről vannak elnevezve, többek között Petőfi Sándorról is. A parkban gyakoriak a futók, és más sportolók. Egyik végén az Arco della Pace, a másikon a Castello Sforzesco van.
Az angol stílusú parkot 1893-ban Emilio Alemanga tervei alapján létesítették. Területén több látnivaló is található:
- III. Napóleon lovas szobra – Francesco Barzaghi 1881-ből származó alkotása a park egyik látványossága, amely a Monte Tordo nevű kis dombon áll.
- Palazzo dell’Arte (Művészetek palotája) – 1938-ban emelt hatalmas műcsarnok, nagy kiállítási termekkel. Itt rendezik a milánói biennálékat.
- Torre del Parco (Park-torony) – Gio Ponti 108 m magas vascsővázas építménye. Teraszáról gyönyörű kilátás nyílik a városra.
- Arena – 1806–1807-ben épült, Luigi Canonica tervei szerint. Klasszicista stílusú, ellipszis alaprajzú, római amfiteátrumok utánzata. Két tengelyének végében vannak a kapui. Hosszabbik tengelye (238 m) a diadalívszerű Porta Trionfale (Diadalkapu) és a Porta delle Carceri (a mögötte levő fülkében helyezték el a tornákon és versenyeken szereplő kocsikat és állatokat), a rövidebbik (116 m) pedig a Pulvinare (Hercegek páholya) és a Porta Libitinaria között húzódik. Ez utóbbi a régi római cirkuszoknak ahhoz a kapujához hasonlít, amelyen át kivitték az arénából a legyőzött gladiátorokat. Az Arénát 1807-ben Napóleon jelenlétében avatták fel. Számos sportversenyt, tornát, színjátékot rendeztek itt: ma főként sportesemények színhelyéül szolgál.
- Acquario (Akvárium) – az Arena szomszédságában áll.
A Sant’Ambrogio-bazilika Milánó egyik legrégebbi temploma. Ambrus, a város szent püspöke építtette 379 és 387 között, hogy elhelyezze benne Szent Gervasius és Szent Protasius vértanúk ereklyéit.
A Palazzo Poldi Pezzoli (Via Manzoni 12.) egy 17. századi milánói palota. A Palazzo della Ragione (vagy Broletto Nuovo) egy palota Milánó egyetlen épségben fennmaradt középkori terén, a Piazza Mercantin. Különleges ismertetőjele a földszinti árkádsor.
A Santa Maria presso San Satiro egy bazilika Milánóban. Egyike a város legszebb és legrégebbi templomainak. A San Maurizio al Monastero Maggiore egy milánói templom. A bencés apácák által alapított templom a Corso Magenta és a Via Luini sarkán áll.
Valamint meg kell még tekinteni az Arco della Pace (Béke-kapu vagy Diadalív) műemléket is, amely a Parco Sempione egyik végében van a Piazza Sempionén.
Gasztronómia edit
Az olasz konyha ismert fogásai mellett Milánó és vidékének vendéglőiben számos jellegzetes helyi specialitás rendelhető. Ezek közül megemlítendő a hüvelyesekkel együtt főzött és növényekkel fűszerezett busecca nevű pacalleves és a zuppa pavese nevű zöldséglevest tojással, pirított fehér kenyérrel és sajttal, amely tulajdonképpen a minestrone észak-olasz változata. A spagetti alla Milanese (spagetti milánói módra) a világ étlapjairól is ismert. Kedvelt étel még a risotto alla Milanese (rizottó milánói módra), amelybe húsdarabkákat, esetleg májat és gombát is belefőznek. Jellegzetes aranyló színüket az ízesítésükre használt sáfránytól nyerik. A cotoletta alla Milanese (milánói szelet) a bécsi szelet olasz párja. Igen népszerű étel a bollito di manzo (főtt ökörhús), valamint a stufato di manzo (párolt ökörszelet), amely némileg a tokányhoz hasonlít. A cassocula ugyancsak párolt, zöldséges egytál húsétel, esetleg virslivel és főzelékkel. Híres milánói specialitás a tacchino ripiene nevű töltött pulyka. A polla alla diavolo (Ördög módra elkészített csirke) nevét onnan kapta, hogy erősen fűszeres és igen pikáns ízű.
Lombardiai különlegesség az ossobuco (borjúcomb velővel, pikáns ízű szószban), a rost in negaa nevű borjúszelet borszószban, a suffato főtt marhahús babbal, paradicsomszósszal, valamint a risotto alla certosina (kolostorrizottó) rizses rákétel is. Olaszország többi részétől eltérően, ahol szinte mindent olajjal főznek, Lombardiában igen elterjedt az al burro (vajjal való) főzés.
A főételek elkészítéséhez gyakran különféle sajtokat használnak. A sajt utóételként is csaknem annyira elterjedt és kedvelt, mint Franciaországban. Igen népszerűek a piemonti és a lombardiai sajtok, például a bel paese (a Milánó és Brescia közötti Melzóban készítik) és a gorgonzola nevű érett sajt, amely a Milánó környéki Gorgonzolában készül, továbbá a grana, amit megreszelnek, és főleg ételízesítésre használnak, mint a parmezánt. Édességként egy milánói asztalról sem hiányzik a panettone nevű, jellegzetes formájú édes kalács, amelyet mazsolával és kandírozott déligyümölccsel ízesítenek.
Evés edit
Milánóban minden negyedik utcában található egy étterem. Általában tipikus olasz ételek (mint a pizza) szerepelnek az étlapon, de kis keresgéléssel specializált éttermeket is találhatunk (pl. haléttermek). Délután 2 órára már csaknem az összes bezár, szóval ajánlott még azelőtt megtalálni a megfelelő helyet.
Ivás edit
Autóutak edit
A Milánót körülölelő közel 75 km hosszú autópálya-gyűrű három részből áll:
- A50 (Tangenziale Ovest Milano) – Rho és San Giuliano Milanese között húzódik 31 km hosszan, kapcsolódik az A4-es (Torino felé), A7-es (Genova felé) és A1-es (Róma felé ) autópályákhoz valamint a Novara felé haladó 11-es és a Vigévano felé haladó 494-es főutakhoz.
- A51 (Tangenziale Est Milano) – San Donato Milanese és Usmate Velate között húzódik 30 km hosszan, kapcsolódik a 9-es (Cremona felé), 11-es (Brescia felé) főutakhoz.
- A52 (Tangenziale Nord Milano) – Sesto Milanese és Nova Milanese között húzódik 13 km hosszan, kapcsolódik az A4-es (Velence felé) autópályához.
Az A4-es autópálya (Torino-Trieszt)a várost északon elkerüli. Az A8-as autópálya a Lago Maggiore településeit köti össze Milánóval, ennek egyik leágazása Busto Arsizio mellett vezet a malpensai nemzetközi repülőtérre. Como városával az A9-es autópálya köti össze.
Vasút edit
Milánó Észak-Olaszország legfontosabb vasúti csomópontja. Két legnagyobb pályaudvara a Milano Centrale (melyen naponta kb. 270 ezer utas fordul meg és ezzel a második az országban a Roma Termini pályaudvar mögött utasforgalom szempontjából) valamint a Milano Cadorna (a Ferrovie Nord Milano vasúttársaság központi pályudvara, napi forgalma kb. 100 000 utas). Észak-Olaszország első, Itália második (a Nápoly–Portici vonal után) vasútvonala 1840. augusztus 17-én nyílt meg Milánó és Monza között.[38] Itt kezdődik a Milánó–Bologna nagysebességű vasútvonal.
Pályaudvarok és vasútállomások:
|
|
|
Épülő pályaudvarok:
- Milano Tibaldi
- Milano Rho Fiera
Rendezőpályaudvarok:
- Milano Tre Ponti/Forlanini
- Milano Canottieri
Repülőterek edit
Milánót három repülőtér szolgálja ki:
- Milánó-Malpensai repülőtér (MXP) – a legújabb és legnagyobb reptér, Varese megyében fekszik, közel a piemonti határhoz. Milánóból közúton valamint vasúton (Malpensa Express) közelíthető meg.
- Milánó-Linatei repülőtér (LIN) – a város délkeleti részében fekszik, elsősorban fapados járatok használják. A várossal rendszeres buszjárat köti össze.
- Bergamo-Orio al Serió-i repülőtér (BGY) – Bergamo mellett fekszik és elsősorban charter valamint fapados járatok használják. Közvetlen buszjárat köti össze a bergamói pályaudvarral valamint Milánóval.