Málta (hivatalos nevén Máltai Köztársaság; máltaiul Repubblika ta' Malta) szigetország Dél-Európában. A Földközi-tenger középső részén, stratégiai pozícióban elhelyezkedő szigetek fölötti uralomért az évszázadok során sok nagyhatalom harcolt. Málta az Európai Unió (EU) tagállama.
Földrajz
edit
Domborzat
editMálta a Földközi-tengerben található kis szigetcsoport, Szicíliától 93 kilométerre délre. Területe 316 km². Csak a három legnagyobb szigete, Malta, Ghawdex (Gozo) és Kemmuna (Comino) lakott. Kisebb szigetei Kemmunet (Cominotto), Filfla, Il-Gżejjer ta' San Pawl (Szent Pál-sziget), Manoel Island (Manoel-sziget) és az Il-Ġebla tal-Ġeneral (Generális-szikla, Fungus Rock). Legmagasabb pontja a Malta-szigeti Ta'Dmejrek, magassága 253 méter.
Geológia
editA szigetek réteges felépítésűek, üledékes kőzetei 40-15 millió évvel ezelőtt rakódtak le a Tethys-óceánban.[1] Az alapot és a felszínt kemény mészkő alkotja, amely puhább kőzetek rétegeit fogja közre. A sorrend a felszíntől lefelé: korallmészkő, zöld homokkő, kék agyag, globigerinás mészkő és végül ismét korallmészkő.
A szigeteken a fő építőanyag a globigerinás mészkő, amit külszíni fejtéssel művelnek. Nagy előnye, hogy a levegővel érintkezve megkeményedik, így ellenáll az időjárásnak. Ritkábban korallmészkőből is építkeznek, különösen a tengerparton, mivel ez jobban bírja a vizet. Ez a Jeruzsálemi Szent János Ispotályos Lovagrend erődítéseinek fő építőköve. A zöld homokkő és a kék agyag csak vékony rétegben települ egyes területeken. A kék agyag - bár csak a dombok lábánál fordul elő - nemcsak talajképző üledékként fontos, de azért is, mert vízzáró, így a felszínre vezeti a kőzetekbe szivárgott esővizet. A réteges szerkezetet sok helyen törések szakítják meg.
Malta szigetének északnyugati részét rengeteg párhuzamosan futó törés szabdalja, irányuk jellemzően délnyugat-északkeleti. Közülük a legnagyobb a Great Fault (Nagy Törésvonal), amely Fomm ir-Riħtől Baħar iċ-Ċagħaqig tart. Az erózió hatására törésvonalakban termékeny talaj gyűlt össze. A törések mentén kialakult sok kis öböl és a terep egyenetlenségei miatt ezek a részek sokáig védhetetlennek számítottak – a máltaiak általában a Nagy Törésvonalon igyekeztek védekezni az északról támadók ellen. E mentén az északi - amúgy termékeny - részeket feladva több védelmi rendszert is építettek; legnagyobb a britek építette Victoria Lines. A Nagy Törésvonaltól délre a táj kevésbé szabdalt. A Rabat-Dingli-plató korallmészkő tömbje általában kevés termőföldet tart meg, ám kiszögelléseire előszeretettel építkeztek a máltaiak. A sziget többi része északkelet felé enyhén lejtő síkság, amit ritkásan wiedek (vízfolyások) tagolnak. A sziget történelmileg legfontosabb alakzatai a mély öblök: északról dél felé haladva a Marsamxett, Il-Port Il-Kbir (Great Harbour, Nagy Kikötő) és a Marsaxlokki-öböl védett kikötőhelyet jelentett a szigetek lakóinak.
Għawdexen kevesebb a jó kikötő, mint Maltán, ám talaja termékenyebb, mivel nagyobb területet borít a kék agyag.
Kemmuna és Kemmunet szigete a két legnagyobb sziget közötti csatornából emelkedik ki. Mivel döntően korallmészkőből állnak, gyakorlatilag terméketlenek. Kemmuna egyetlen jelentősége a csatorna védelmében betöltött szerepe volt.[2][3]
Vizei
editA szigeteken legalább ezer éve nincs állandó vízfolyás, de vannak időszakos patakmedrek (wied). A lehulló csapadék egy része természetes módon megreked a kőzetekben, ám a nagyobb mértékű tárolásra is készültek tervek. A kutakból egész évben lehet ivóvizet nyerni.
Éghajlat
editAz éghajlat mediterrán, enyhe, esős telekkel és forró, száraz nyarakkal. Az év nagy részében kék ég és ragyogó napsütés jellemzi. A nyár forróságát szerencsére enyhítik a szinte folyamatosan fújó északnyugati szelek. Ezt időnként a Szahara felől érkező forró és rendkívül párás légáramlat szakítja meg, amely nehézzé teszi az emberi szervezet lehűlésést. Ezt a szelet Máltán xlokknak nevezik. Szerencsére meglehetősen ritkán fordul elő szélsőséges mértékben.
A nyár általában szeptember végén ér véget, amikor az Atlanti-óceán felől érkező légáralmatok elérik a szigeteket. A hirtelen viharos időjárás után a hőmérséklet lassan csökken, és még a Szent Márton nyara (október vége, november eleje) is napos és meleg lehet. Ez a mezőgazdasági művelés fő időszaka.
A máltai telet az európai hideg, a szaharai forró, és az atlanti-óceáni hűvös légtömegek váltakozása határozza meg. Hidegebb időszakokban hó is hullhat, ám a fagy ismeretlen a szigeteken.
További jelentősebb szelei a majjistral (misztrál, az Atlanti-óceán felől), tramuntana (északról) és a grigal (északkeletről).
Az évi csapadék mennyisége: 560 mm. Ennek jelentős része a heves téli záporok során hull. Az átlagos mennyiség azonban Máltán nem mérvadó adat, mert évről évre drasztikus változások lehetnek a csapadék mennyiségében (1015 mm-től a szinte teljes szárazságot jelentő 255 mm-ig).[4]
| Hónap | évi | január | február | március | április | május | június |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Átlagos legmagasabb hőmérséklet °C | 21 | 15 | 15 | 16 | 18 | 22 | 27 |
| Átlagos legalacsonyabb hőmérséklet °C | 15 | 9 | 9 | 10 | 12 | 15 | 19 |
| Hónap | július | augusztus | szeptember | október | november | december | |
| Átlagos legmagasabb hőmérséklet °C | 30 | 30 | 28 | 24 | 19 | 16 | |
| Átlagos legalacsonyabb hőmérséklet °C | 22 | 22 | 20 | 18 | 14 | 11 | |
| Forrás: Weatherbase | |||||||
Környezeti gondok
editMálta legsúlyosabb gondja az ivóvízhiány. A téli csapadék nagy része gyorsan a tengerbe kerül, nem szivárog be eléggé a talajba. A nyár hosszú, meleg, száraz. A mészkőbe beszivárgott víz összegyűjtésére alagútrendszereket építettek, de ez nem elég, a felhasznált ivóvíznek kb. a fele tengervíz sótalanító üzemekből származik. Ezek működtetésére viszont üzemanyag kell, annak elégetése viszont a környezetet szennyezi.
Természetvédelmi problémák
editMálta az európai madárvonulás egyik fő útvonalára esik. Madarak milliói szállnak le a szigeten a vonulási időszakban. A nemzetközi természetvédelmi szervezetek erőfeszítései [5] és a helyi hatóságok erősen korlátozott fellépése ellenére évente több millió madár esik áldozatul a lakosság körében elterjedt illegális vadászatnak. Lőfegyverek mellett többek között hálókkal és lépvesszőkkel - a fagyöngy terméséből főzött ragacsos anyaggal bekent és a bokrok ágaira erősített pálcikákkal - ejtik zsákmányul a madarakat.
Jegyzetek
edit- ↑ Template:Wy/hu/Cite journal
- ↑ Template:Wy/hu/Cite book
- ↑ Script error: No such module "Wy/hu/Citation/CS1".
- ↑ Template:Wy/hu/Cite book
- ↑ https://www.youtube.com/watch?v=B7W9xbRu-N4&feature=player_embedded