A Finn Köztársaság (finnül: Suomi, svédül: Finland) észak-európai ország, délnyugatról a Balti-tenger, délkeletről a Finn-öböl, és nyugatról a Botteni-öböl határolja. Szárazföldön határos Svédországgal, Norvégiával és Oroszországgal, tengeren pedig Észtországgal. Fővárosa: Helsinki. "Ezer tó országa"-ként emlegetik.
A délnyugati partvidék közelében fekvő Åland szigetcsoport magas szintű autonómiát élvez.
Egészen délen keskeny sávban közép-európai jellegű vegyes lombhullató erdő díszlik. Az ország legnagyobb részén tajga nő, az orosz tajga folytatása.
1917. december 6-án, nem sokkal az 1917. októberi oroszországi bolsevik forradalom után, Finnország kikiáltotta függetlenségét. A második világháború után Finnország mintegy ütközőzónaként létezett a Szovjetunió és a nyugati országok között. 1991-ben, a Szovjetunió összeomlása után Finnország is szabadabb lett, 1995-ben belépett az Európai Unióba.
Két hivatalos nyelv van: a finn, amit a népesség 93%-a beszél, és a finnországi-svéd, ami a lakosság 6%-ának anyanyelve.
Régiók edit
Dél-Finnország edit
A déli partvonal mentén fekszik az orosz határtól Hanko városáig. Magába foglalja a fővárost, Helsinkit is. Gazdaságilag az ország legfejlettebb régiója, itt él a lakosság fele.
Nyugati-partvidék edit
A délnyugati partvidéket magába foglalva tart a Botteni-öböl partvonala mentén az ország nyugati szélén. Történelmi régiók, városok fekszenek itt, köztük a régi főváros, Turku. Ebben a régióban él a svéd nyelvű kisebbség.
Finn-tóvidék edit
A híres "ezer-tó" vidéke, az ország középső részén az orosz határtól a Nyugati-partvidék régiójáig. Végeláthatatlan erdőség, amit a kisebb-nagyobb tavak tesznek változatossá. A régió központja az ország harmadik legnagyobb városa, Tampere.
Észak-Finnország edit
Az ország legvadabb és legkisebb népsűrűségű területe, Kajaanitól északra elterülő vadon. Bár területileg az ország felét teszi ki, népessége közel azonos Helsinkiével. Itt található a Mikulás lakhelye, Rovaniemi is.
Åland edit
Finnország délnyugati partja mentén fekvő svéd lakosságú autonóm sziget.
Városok edit
Wy/hu/Helsinki edit
Finnország fővárosa és legnagyobb városa, közigazgatási, gazdasági, oktatási központ. A Finn-öböl partján fekszik, lakossága 600 ezer fő a két elővárossal, Espooval és Vantaaval együtt.
Wy/hu/Jyväskylä edit
Közép-Finnországban található jelentős egyetemváros, 130 ezres lakosságának jelentős része diák. Ennek megfelelően egy pezsgő, intenzív sport és kulturális élettel rendelkező város. Júliusban itt halad el a finn rally útvonala.
Wy/hu/Oulu edit
A Botteni-öböl északkeleti partján fekvő város, jelentős technológiai és közlekedési központ. Lakosainak száma 200 ezer, ezzel Észak-Finnország legnagyobb városa.
Wy/hu/Rauma edit
Az UNESCO világörökségi listáján szereplő városka. Híres gyönyörűen fennmaradt faházairól.
Wy/hu/Rovaniemi edit
Észak-Finnország legismertebb városa, híres arról, hogy itt él a finn Mikulás, Joulupoukki. A várost nevezik Lappföld kapujának is. Kiemelkedő szerepet tölt be Finnország turizmusában, évről-évre egyre több turista keresi fel főleg a téli időszakban, hogy lássák Mikulásfalvát és az Északi-fényt.
Wy/hu/Tampere edit
Jelentős kulturális, zenei, sport és üzleti központ. Az ország harmadik legnagyobb városa, lakosainak száma 215 ezer. A tóvidék fővárosa, a város környékén nem kevesebb, mint 450 tó található.
Wy/hu/Turku edit
Az ország legrégebbi városa, s egyben a történelmi főváros is. A finn kultúra bölcsője, a város történelme szorosan összefügg az ország történelmével. Napjainkban számos zenei és kulturális fesztivál teszi pezsgő turisztikai célponttá. Legjelentősebb látnivalói a középkori katedrálisa és a vár.
Wy/hu/Vaasa edit
A nyugati országrész egyik legjelentősebb városa, lakosságának 25%-a svéd vagy svéd-finn kettős anyanyelvű. A svéd nyelvű kisebbség kulturális központja. Partja mentén fekszik a világörökségi listás Kvarken-szigetcsoport.
Földrajz edit
Fekvése, határai edit
Finnország Európa északi részén található, egy prekambriumi platóvá kopott pajzson terül el. Délnyugatról a Balti-tenger, délkeletről a Finn-öböl és nyugatról a Botteni-öböl határolja. Szárazföldön határos Svédországgal, Norvégiával és Oroszországgal, tengeren pedig Észtországgal. Az ország területe 338 000 km², ezzel Magyarország területének körülbelül három és félszerese.
Domborzat edit
Finnországot az ezer tó országának is nevezik. Ez az elnevezés nem a legpontosabb, ugyanis 187 888 tavat és 179 584 szigetet tartanak nyilván. A finn táj többnyire lapos síkság néhány dombbal tarkítva. Legmagasabb pontja a Haltitunturi, 1328 m magas, Lappföld legészakibb pontján, a norvég határhoz közel. A tavakon kívül a táj erdőkkel borított (nagyon kevés a termőföld). A legtöbb sziget délnyugaton található, az ålandi szigetvilág részeként, valamint a déli partvidék mentén a Finn-öbölben.
A felszínt a jégkorszakban a jégtakaró alakította ki. Rengeteg a morénató, a mindenfelé látható csupasz gránitsziklákat is az akkori gleccserek szállították mai helyükre.
Vízrajz edit
A tó definíciója Finnországban: 500 m²-nél nagyobb állóvíz. Így számolva a finn statisztika 187 888 tavat tart nyilván. Közöttük a legnagyobb a Saimaa-tó 4400 km² területtel. A tavak, természetes vízfolyások és mesterséges csatornák hálózatának komoly szerepe van az áruszállításban.
A jégkorszak gleccserei nem csak számos tavat alakítottak ki, hanem az alacsony tengerparton sok-sok szigetet is. Szám szerint 179 584-et. Két fő csoportra oszthatók - inkább logikailag, mint földrajzilag: délnyugaton az Åland-szigetek és a déli part előtt fekvő szigetek. Szigetek a nagyobb tavakon is vannak.
Legfőbb folyói: Kemijoki, Oulujoki, Torniojoki.
Éghajlat edit
Az éghajlat hideg, időnként kemény telek és viszonylag meleg nyarak által jellemzett északi mérsékelt. Hótakaró délen négy, északon hat-hét hónapon át fedi a tájat. A Golf-áramlat hatására az éghajlat lényegesen melegebb, mint az az Egyenlítőtől való távolságból következnék.
Finnország területének egynegyede az Északi-sarkkörtől északra fekszik. Itt figyelhető meg az éjféli nap jelensége. Annál tovább tart, minél északabbra megyünk. Finnország legészakibb pontján a Nap 73 napig süt nyáron egyfolytában, telente 51 napig nem kel föl.
Növény- és állatvilág edit
Finnország növényvilága fajokban meglehetősen szegényes. Egészen délen keskeny sávban közép-európai jellegű vegyes lombhullató erdő díszlik. Az ország legnagyobb részén tajga nő, az orosz tajga folytatása. A legészakibb területeken megint csak keskeny sávban állandóan fagyott talajon tundra él. Az ország 60%-át egybefüggő erdőségek fedik. (Svédországban ez az arány 59%, Németországban 25%, Magyarországon 17%.) A globális felmelegedés nyomán az ország tajgája több mint harmadával bővülhet.[1]
Finnország állatvilága viszonylag gazdag. Az emlősök közül 67 faj él ezen a vidéken. A nagyobb ragadozók már jórészt kipusztultak, ugyanakkor rengeteg róka, kisebb prémes állat tenyészik az északi vidékeken. Jelentősen nagy, és vadászható is a medve- és a farkasállomány. A jávorszarvasok száma a 150 000-et is meghaladhatja, évente 30-40 000 egyed kilövését engedélyezik. A rénszarvas az északi vidékek legfontosabb háziállata, vadon él az év legnagyobb részében. A tavak halban gazdagok, csuka, sügér, lazac a horgászok zsákmánya.
Nemzeti Parkok edit
A növény- és állatvilág változatosságát - a biodiverzitást - a hatalmas területű nemzeti parkok rendszerével tartják fenn. 36 igazgatási szempontból különálló nemzeti park van.[2]
Természeti világörökség edit
Svédországgal közös természeti világörökség Merenkurkku szigetvilága. Ez a Botteni-öböl legkeskenyebb részén található.
Gasztronómia edit
A hagyományos finn konyha kevés fűszert használ. A tengerparton és a szigetvilágban sok halat fogyasztanak. Régen a kenyeret szinte kizárólag rozslisztből készítették. Nyugat-Finnországban évente kétszer-háromszor sütöttek lapos, kerek, középen lyukas kenyeret, amit egy rúdra fűztek és így tároltak.
Az őszi vadászati szezon kezdetével az asztalon megjelennek a vadkacsából, lúdból, nyúlból, jávorszarvasból és gombából készült ételek. A vadhúsok mellé előszeretettel készítenek berkenyéből és tőzegáfonyából készült mártásokat. Téli csemegének számít a maréna, törpemaréna és a menyhal ikrája, amit besózva, apróra vágott hagymával és tejföllel ízesítenek és hajdinalisztből készült apró palacsintákkal (blinik) fogyasztják.
A lazac az egyik legkedveltebb halfajta, füstölve, sütve és nyersen pácolva is fogyasztják. A finn halleves is ebből készül, kerül még bele só, fehér bors, vöröshagyma és tej, néha kapor. Az aszalt rénszarvashús északi specialitás, vékony szeletekre vágva kenyérrel eszik vagy sörkorcsolyát készítenek belőle. A rénszarvaspörköltet burgonyapürével és tört vörös áfonyával körítik.
Kedvelt utóétel a sült sajt és a mocsári hamvas szeder. Az erdei és kerti bogyókat, a vörös és fekete áfonyát gyakran használják konyhájukban lepényekhez, pirogokhoz és levesekhez is.
A hagyományos ételek megmaradtak, ugyanakkor napjainkban az egészséges táplálkozás jegyében változnak: a kolbász például ma már húsosabb, és az állati zsiradék helyett növényi olajokkal készül. Általánosságban elmondható, hogy igyekeznek csökkenteni a zsíros ételek arányát, és mind több zöldséget, gabonafélét fogyasztanak.
A reggeli egyre fontosabb szerepet tölt be az étkezésben, ennek megfelelően bőséges. Népszerűek a müzlik, a gabonafélék, a joghurt és a tej. Természetesen a pirítós sem maradhat el, mint ahogyan a kávé és a gyümölcslevek is kedveltek.
Tenger menti ország lévén népszerűek a tenger gyümölcsei, a különféle halak, mint például a híres füstölt balti hering. Sokféle ízesített sonkát fogyasztanak, és kenyérféléből is nagy a választék.
Van egy-két helyi szokás az ételek tekintetében, ami első hallásra talán furcsának tűnhet, de csak meg kell kóstolni. Ilyen szokás például, hogy egyes húsételeket mézzel és lekvárral fogyasztanak.
Finnországban minden ünnepnek megvan a hagyományos étele, az adott napon mindenhol lehet őket kapni, és otthon a háziasszonyok is a tradicionális fogásokat készítik. Február ötödike a nemzeti himnusz költőjének, Runebergnek az ünnepe, ezen a napon az ő kedvenc süteményét fogyasztják. Húshagyó kedd hagyományos étele a sárgaborsó leves és a farsangi puffancs.
A kávézásnak is fontos szerepe van a mindennapokban, mindig süteménnyel, nyugodt körülmények között fogyasztják a feketét.
Jegyzetek edit
- ↑ Script error: No such module "Wy/hu/Citation/CS1".
- ↑ National Parks are Finland’s Natural Treasures