Wp/mos/Za križen

< Wp‎ | mos
Wp > mos > Za križen

Za križen [za kriʒen] (Kroatã ne a tẽngr goama sẽn dat n yeel tɩ "Bandã tũub") yaa yʋngo kibs sẽn maand a Maundy Kibar fãa Hvar tẽn-pĩnd zugu, Kroasi. Yaa UNESCO sẽn yãend bũmb nins sẽn tar yõod wʋsg ne tẽngã.[1]

Za križen
stations of the Cross
CountryCroatia Tekre
LocationHvar Tekre
Country of originCroatia Tekre
Intangible cultural heritage statusRepresentative List of the Intangible Cultural Heritage of Humanity Tekre
Described at URLhttps://ich.unesco.org/en/RL/00242, https://ich.unesco.org/fr/RL/00242, https://ich.unesco.org/es/RL/00242 Tekre

B kẽnda tẽn-kãens pʋgẽ: Svirče, Vrbanj, Vrboska, Jelsa, Pitve la Vrisnik

Yaa waoogr sẽn yaa toor fasɩ ne sẽn yaa sõma n yɩɩd a taabã, la sẽn wilgd tɩ Hvar tẽn-kɩtgã sẽn be bogrã pʋga nebã sẽn yaa tũudum la buud-goamã sẽn yaa to-to wã yaa bũmb sẽn maan yʋʋm kobs a nu. B sẽn maand woto wã sẽn na yɩl n tõog n tõog n maan sa-sikã, b sẽn maand woto wakat sẽn na ta lɛɛr a nii wã, tɩ ned fãa tõog n tũ a Zeova n maan kilomɛtɛɛr 25 wã, yaa bũmb sẽn wilgd tɩ b pa segd n maan yɩɩr ye. Yaa Gospin plač [ɡospin platʃ] (Ingliz: Sũ-yãkrã ne pagã), sẽn yaa yʋʋm kob-gĩnd 15 soabã sẽn yaa a Octosyllabic Passion text sẽn yaa mizik Dialog sẽn yɩɩl yɩɩl-tũudb sẽn yãkd yɩɩl-dãmb, kantaduri[2] [kantaduri].

B sẽn wilg tɩ b yaa edit

Yʋʋmd fãa, Za križen wã kẽnd sɩngda wakat sẽn zems zʋʋg-n-soaba, tɩ rẽ kɩt tɩ yaa zʋʋg a yoob n sɩng wakat sẽn pa kaoos, sẽn be tẽn-kɩrgã pʋga, Vrbanj, Vrboska, Jelsa, Pitve, Vrisnik la Svirče tẽn-tẽnsã. B sẽn da maand woto wã fãa yaa pʋ-peelem sẽn kẽed ne pʋ-peelmã.

B sẽn maand woto wã, yaa ned n zãad-a. Sẽn na yɩl n tõog n tõog n tall sa-pɩkã, yaa waoogr sẽn yaa kãseng n be tẽn-kãng zugu, la b yãkda rẽ yʋʋm 20 sẽn deng rẽ. Sẽn zãad-a-la yaa neb sẽn sõngd-a; neb a yiib sẽn zãad-b ne b kandli wã, yɩɩnd dãmb a yiib sẽn yɩɩl ne b sẽn maand yɩɩn-dãmb n yɩɩn "Gospin plač". B fãa yeelga fu-vɩɩs sẽn yaa baleng sẽn yaa b saam-biisã futu. Sẽn yaa kãseng n yɩɩd yaa Yelsa wã sẽn maand tɩ nebã sõor tõe n yɩɩg tusri. A taabã yaa bilf wʋsgo, la yaa Pitve tẽn-tẽngã ned bal n tõe n sõog piligriir dãmb koabg. Yelsa wã sẽn maandã yaa bũmb sẽn wilgd tɩ b sẽn da maandã yaa wa b sẽn da nong n maandã.

Neb nins sẽn da kẽnd be wã sẽn na n tũ tẽn-kãens a yoobã fãa, b wilgdame b sẽn sakd Wẽnnaamã wẽnd-dotã fãa pʋsẽ. Bʋ-zẽkrã pʋgẽ, maan-kʋʋdã ning sẽn da zãad-a n moond koɛɛgã wã ningda b sẽn da zãada a Zezi n moond koɛɛgã, n kengd-a raoodo. B pa segd n tigim taab ye, la b sẽn na n maan woto wã, b tog n tũusame n sigl b sẽn maandã sõma.

B sẽn da wa n maand woto wã, b pʋʋsda la b yɩɩndame, la b sẽn wa n yɩɩnd koe-noogã sẽn yaa a soab to-to wã yaa bũmb sẽn pak-b wʋsgo.

Zuif-rãmbã sẽn be tẽn-kãens a yoobã vʋʋsg daare, tɩ b ra wa vʋʋs ne yʋngo. Yaa wĩntoogã wakat bal la tẽn-kãens na n wa vʋʋgame, tɩ tẽngã nebã kẽng n tɩ maan kibs-sõamyã.

B sẽn maan woto wã kibay edit

B sẽn da maand woto wã, b maana bũmb sẽn wilgd tɩ b ra yaa "Sveti križić" (Kroat: Holy Little Cross), sẽn be Hvar Katedrã pʋgẽ yʋʋmd 1510 wã. Sẽn zems ne b sẽn gʋls Archivã pʋgẽ wã, a Sveti križić ra bee Nikola Bevilaqua zakẽ yʋʋmd 1510 wã. Yʋʋmd 1510 tʋʋlg kiuug rasem 6 wã, b sẽn da wa n be n zabd ne nin-buiidã. A Sveti križić sɩngame n bas zɩɩm. Rẽ poore, Hvar tẽnga pʋgẽ, b sɩngame n waoogd-b-la ne b sũy fãa.

B gʋlsa pipi sõsg ning b sẽn maan yʋʋmd 1658 tʋʋlg kiuug rasem 16 wã.

Yʋʋmd 2009 wã, b gʋlsda b sẽn da maand a Za križen wã UNESCO sẽn get bũmb nins sẽn pa tar yõod ne b vɩɩmã wã.[3]

Sebtiise edit


  1. http://www.unesco.org/culture/ich/index.php?lg=en&pg=00011&RL=00242
  2. http://www.min-kulture.hr/default.aspx?id=5233
  3. http://www.unesco.org/culture/ich/index.php?lg=en&pg=00011&RL=00242

Zems-n-taase edit

  • Video ning sẽn wilgd b sẽn maan b sẽn boond tɩ Procession Za križen wã ne ãngilindẽ ãngilindẽ ãngilindẽ www.kultura.hr yʋʋmd 2010 yʋʋm-vẽkr kiuug rasem 16.