Wp/mos/Karatsu Kunchi

< Wp‎ | mos
Wp > mos > Karatsu Kunchi

Karatsu Kunchi (唐津くんち; sẽn yaa "kunchi" sẽn dat n yeel tɩ kibs bala) yaa Zapõ kibs sẽn maand yʋʋmd fãa Karatsu tẽnga, Saga Prefecture, Japan's Kyūshū tẽngẽ.

Karatsu Kunchi
reisai, kunchi
Part ofYama, Hoko, Yatai, float festivals in Japan Tekre
CountryJapan Tekre
Located in the administrative territorial entityKaratsu Tekre
LocationKaratsu Shrine Tekre
Coordinate location33°26′43″N 129°58′3″E Tekre
Day in year for periodic occurrenceNovember 2, November 3, November 4 Tekre
Intangible cultural heritage statusRepresentative List of the Intangible Cultural Heritage of Humanity, Important Intangible Folk Cultural Properties of Japan Tekre
Official websitehttps://www.karatsu-jinja.org/kunti Tekre
Usesmatsuri float Tekre
Map

Sẽn zems edit

Kibs-kãngã sẽn sɩngd no-bɩʋʋng kiuug rasem a 2 wã zaabr la a baasd rasem a 4 wã, daar fãa, b maanda yikãadb sẽn tar hikiyama piig la a naasã, la b maand fu-rot sẽn yaa wa samurai gãntikã, la b maand mogr koomã, n paas bõn-vɩɩs a taab sẽn yaa yel-solemde, tɩ b fãa maan ne raado, laak la teed a taab me. Yaa Karatsũ calender wã bõn-kãsenga, n kɩt tɩ neb wʋsg sẽn be zĩig fãa sẽn zems neb 150,000 la 500,000 sẽn yit zĩig ning sẽn gũbg-a wã wat be wakat fãa kibsã sẽn kaoosd rasem a tãab sasa.

 
Hikiyama on display.

Soab fãa sẽn ta metr a nu la a yoobe, la sẽn tar zɩslem sẽn ta ton a yiibu n tɩ ta a nu, yaa neb sull sẽn yãk b rãmb n na n tall-b n gilg tẽngã soay zutu. B yãk-b lame tɩ b tũ Karatsũ tẽn-kɩrems piig la a naase, n na n yɩɩl "En-ya! En-ya! En-ya! " bɩ "Yoi-sa! Yoi-sa! Yoi-sa!") B ra wʋmda tãb-bi-bɛd sẽn boond tɩ taiko rãmb sẽn wẽed tãb-bi-bɛdã. Yaa Shinto wẽn-doogã sẽn be be wã n sigl tigis-kãnga (a sẽn be be wã sɛɛgẽ la b bĩngd koom-kogendã yʋʋmdã tõre), la b maana tigis-kãnga yʋʋm kobs masã. B sẽn maan koom-kogendã to-to rũndã-rũndã wã yaa yʋʋmd 1819 la 1876 sʋka. Yʋʋmd 1980 wã, b wilgame tɩ tigrã yaa "tẽn-bɛd sẽn tar yõod wʋsgo".

A hikiyama sõor edit

  1. Zʋg-miuugã (赤獅子) sẽn be Katana-machi wã (1819)
  2. Zʋg-vẽenã (中町の青獅子) sẽn be Naka-machi wã (1824)
  3. Turtle la Urashima Taro (カメと浦島太郎) sẽn be Zaimoku-machi zĩiga (1841)
  4. A ra pa a Taro meng ye, la a ra yaa kug-na-raoog sẽn da be koom-koglgã zugu, b sẽn wa n na n maan-a wã.
  5. Samurai Minamoto Yoshitsune Kabuto (源義経の ⁇ ) sẽn maan ne Gofuku-machi (1844)
  6. A Uoya-machi (1845) sẽn gʋls "The Sea bream"
  7. A Oishi-machi sẽn maan koom koglg sẽn yaa wa feniksã (1846)
  8. A Shin-machi sẽn gʋlsã (The Flying dragon) (1846)
  9. Zĩn gɩgemdã (金獅子) a Hom-machi (1847)
  10. 'Takeda Shingen Kabuto' (武田信玄の ⁇ ) sẽn yaa Kiwata-machi (1864)
  11. 'Uesugi Kenshin's Kabuto' ((上杉謙信の ⁇ ) sẽn gʋlse, a Hirano-machi (1869)
  12. A Minamoto Yorimitsu Kabuto (酒呑童子と源頼光の ⁇ ) zug rã-yũudã (1869)
  13. Zʋg sẽn gãe kug zugu (珠取獅子) a Kyo-machi (1875)
  14. A Kako-machi (1876) sẽn gʋls orka ning sẽn tar tigrã zugã
  15. A Egawa-machi sẽn maan "Boaag ning sẽn tar arzegs a yopoe wã" (七宝丸, 1876)
  16. A Konya-machi sẽn gʋlsã, gɩgemd ning sẽn yaa ninsablsã

Rɩɩbã la nin-buiidã vɩɩm edit

Zak rãmb wʋsg rɩkda sẽk wʋsg n segend rɩɩb n na n kõ neb nins sẽn na n wa kibsã sasa wã. Yaa bũmb b sẽn maand wakat fãa.

Kibs nins sẽn zĩndã edit

Kibarã maanda yʋʋm-vẽkr kiuug rasem a 2, a 3 la a 4. A rasem a tãab soabã yaa tẽng fãa kibs Zapõ sẽn boond tɩ Kulturaarã.

Sebr ning b sẽn yetã edit

  • Karatsu Kunchi (sullã)
  • Zapõ Atlas: Karatsũ Kunchi Kibsã
  • Zĩ-kãsems sẽn be Zapõ

Fukuoka Now yel-bũndã