Wp/fvr/Ʉrɨ́

< Wp‎ | fvr
Wp > fvr > Ʉrɨ́

Ʉrɨ́ŋá yeeŋ (Ovis aries) elle'ŋ baíma dǎyjaágokwǎ na ka̱nsʉkwǎ-le gé. Na yeeŋ dog baíma tarŋa oŋŋal kwǎ-le gé, ǎl éllé kí kwaŋ ǎ̱w na dog kona Ʉrɨ́ kin dog sí karába kerŋa-sí kaníe dɨɨrɨ́e keer-lé (Ovis) marráŋ kin kona-sí kérrég ǎl ka̱rɨ̂ŋ suŋŋâŋere báis elle'ŋ ʉrɨ́ páálíti niná dǎy jaágokwǎ nyét (Artiodactyla), ʉrɨ́ŋá'ŋ dɨɨrɨ́e-lé, ʉrɨ́ kaárujaaru namaŋ karâbkaárutógóló-lé ge. Elle'ŋ ʉrɨ́ŋá bíri-lé suŋŋá ka̱ɨŋ da̱ldɨ'ŋ dɨó. Ʉrɨ́ dee-sí dolé ka̱rɨ̂ŋ, na ʉrɨ́ pârne-sí ʉrɨ́ ka̱rɨ̂ŋ, na ʉrɨ́ ittî-sí kʉnɨ́ŋ ka̱rɨ̂ŋ. 

Ʉrɨ́ bás suŋŋâ lóŋíti âl jutá bʉʉŋo (mouflon) ʉ́raba na Áasia, yeeŋ maindíg Ɨrân'íŋ ba̱rʉ́ elle'ŋ karába ɨŋɨ. Ʉrɨ́ karába sálláŋa'ŋ díg-ii ǎl waarsuŋá elle'ŋ ɨŋɨ dʉoŋ'íŋ ʉʉ́ŋ. Ʉrɨ́'ŋ jaiŋa éllé írí nyaŋá dééŋ nyɨ́lʉ́'ŋ na nɨ́nó'ŋ na kééŋ bora'ŋ ʉʉ́ŋ. Ʉrɨ́'ŋ nyɨ́lʉ́'ŋ wɨɨt-sí karába sálláŋa nyét'íŋ nyɨ́lʉ́ lés táárí suŋŋá kawe, na suŋŋâ'ŋere kí jandi dorol kawe. Ʉrɨ́ ká̱ɨ́ŋ-si ná ma̱sa̱tâ̱wre pʉttó jǎ̱ɨ'ŋ-ii dééŋ nyɨ́lʉ́'ŋ na nɨ́nó'ŋ ʉʉ́ŋ namaŋ ettê, na dog lóóŋá dǐŋáŋ írí dúíti dééŋ pa̱a̱rʉ'ŋ iná baímíŋtereŋa, walagal da̱ldɨ́ŋjɨ́wɨ'ŋ ja̱ɨmíŋja̱gɨl. 

Ʉrɨ́'ŋ jurnyó suŋŋâŋere da̱ldɨ́ŋjôŋíŋlóó bi lóó-le ɨndel, naŋ bʉgʉlɨŋa suŋŋâ'ŋ ka̱rɨ ééŋíŋí tin môda-lé Ustʉrâlia, Sʉʉrʉdɨwwô (New Zealand), Amrîka Sǎ̱ɨdkʉŋo na túlékʉŋo'ŋ bá̱rʉ́ŋá namaŋ Biritân'íŋ domnya, kin lóóŋá kɨt gé ǎl ʉrɨ́'ŋ téréŋá dɨ́e-le ɨndeli suŋŋâŋere. 

Ʉrɨ́ ta̱gɨ̂t eŋa dʉoŋ'íŋ sime-lé naŋ lóó appâ bawa dʉldɨ'ŋkwě'ŋ bʉllɨŋ-lé, naŋ dog suŋŋâ lóóŋóla (mythologies) tóórígíŋaldíŋá-le, namaŋ tá̱á̱rɨ́ŋá appáŋa-lé barsáŋ Birâm'íŋ tirge-lé. Tá̱á̱rɨ́ŋá a̱w dog'íŋ áádéŋá-le mǐŋ tóóríg namaŋ môda-lé ʉrɨ́-sí bá baím deépa'ŋ keréŋéli.