Kaweskarzugun
editTüfa ta pu Kaweskar ñi kewüh. Pu Kaweskar che petu zugukelu ñi kewüh, fey ta ti zugu ta kiñe kuyfi kewüh. Kaweskar kewüh niey tañi kishu wirilzugupeyüm kam alfabetu Alfabeto Oficial de la Lengua Kawésqar pigelu, feyti nentugefulu 1999 amulelu chi wigka xipantü.
Kaweskarzugun tañi Wirilzugupeyüm
editwirin kaweskarzugun mew | epe felechi wirin mapuzugun mew | zugun |
---|---|---|
Example | Example | Example |
Example | Example | Example |
Example | Example | Example |
Example | Example | Example |
Example | Example | Example |
Example | Example | Example |
Example | Example | Example |
Example | Example | Example |
Example | Example | Example |
Example | Example | Example |
Example | Example | Example |
Example | Example | Example |
Example | Example | Example |
Example | Example | Example |
Example | Example | Example |
Example | Example | Example |
Example | Example | Example |
Example | Example | Example |
Example | Example | Example |
Example | Example | Example |
Kiñe püchü hemülkan
editKaweskar hemül | zugun | rulpakewüh |
---|---|---|
cacár | chachár | chaw |
c'ap | ch-ap | ñuke, papay |
jerwétak | yerwétak | weku |
siafk'iás | siafk-iás | kürüf, piwchij |
čafaláixar | chafaláyjar | pulko |
al | al | yeweluwün |
altál | altál | küzawün, küzaw |
k’ejekčekórok | k-eyekchekórok | kürew |
čams | chams | bafkeh |
jérsas-sélas | yersás sélas | ñukentu |
alowíkčes | alowíkches | bame |
tarrespéjes-at | tarrespéyes-at | chijkatuwe ruka |
Kiñe püchü nüxamkawün kaweskarzugun mew
edit1.- Kawéskar jeké: C'ap, aswálak ak'uás cáu tesé-seké-ka? (- püchü che: ñuke, chem am gijakayaymi wüle?)
2.- C'ap: C'awálc'ok ka kuteké jec'óiska tesé-aksá-sekué. (- ñuke: gijakayan ilo ka füh.)
3.- Kawéskar jeké: Ak'uás jec'óiska? (- püchü che: chem füh ga?
4.- C'ap: Ánate-lájek. (- ñuke: naranja.)
5.- Kawéskar jeké: Ak'uás sa tóu teselái-sekué-ka? (- püchü che: ka chem gijakayaymi am?
6.- C'ap: Kefé, mate ka kuteké asóiken tesé-aksá-sekué. (- ñuke: ka gijakayan café, mate ka ashukura.)
7.- Kawéskar jeké: Kuteké tóu? (- püchü che: ka chem?)
8.- C'ap: Akuásqe. (- ñuke: kafon.)
9.- Kawéskar jeké: k'exáso sa? (- püchü che: fey müten?)
10.- C'ap: k'exáso (- ñuke: fey müten ga.)
11.- Kawéskar jeké: Ak'uás jeféjes-sekué aswálak? (- püchü che: chem iayu wüle?)
12.- C'ap: C'awálc'ok (- ñuke: ilo.)
13.- Kawéskar jeké: Ánate-lájek kiáno-atál? (- püchü che: naranja kay?)
14.- C'ap: Ko-askák!. (- ñuke: je may!.)
15.- Kawéskar jeké: Paná sekué cejá!. (- püchü che: müna ayüwkülean iñche!.)
16.- C'ap: Ka kuteké jet'á-af!. (- ñuke: wezayaymi ka!.)
17.- Kius c'ac'áp aselái, æsk'ák. (feypi tañi ñuke)
Azkintuam ka kimkimtuam Kaweskarzugun internet mew
edit- Lenguas y Culturas de Chile (wigkazugu mew) [1]
- Kawesqar alfabetu , kaweskar wirilzugupeyüm [2]
- Chijkatuam kaweskarzugun mew (inatuzugun), PDF mu[3]
- Hampülkan zugu kaweskar rakizuam mew, PDF mu (jaqkechi wigkazugun, jaqkechi kaweskarzugun) [4]