Wn/hu/Népszavazás Svájcban a minaretek betiltásáról

< Wn‎ | huWn > hu > Népszavazás Svájcban a minaretek betiltásáról

2009. november 29., vasárnap
Egy minaret Svájcban

Svájc népszavazáson tiltatná meg újabb minaretek építését.

A mohamedán országokból érkező bevándorlók áradatára és az általuk jelentett kihívásra a nyugat-európai társadalmak egyre ingerültebben reagálnak. A szekularizált Franciaországban a muzulmán fejkendő, a toleráns Hollandiában a nők elnyomása, a kisebbségek jogira kínosan ügyelő Németországban pedig a "becsületbeli gyilkosságok" ügyében mutatkozott meg először, hogy az európai társadalmak egyre kevésbé nézik jó szemmel a szokásaikhoz ragaszkodó muszlim bevándorlók tömeges jelenlétét. A muszlim bevándorlás elleni fokozódó ellenszenv megnyilvánulásának legújabb állomása Svájc, ahol ma népszavazást tartanak a minaretek építésének tilalmáról.

Svájcban mintegy 400 ezer muzulmán bevándorló él tartósan. 1970-ben még csak 16 ezer muzulmán lakott az alpesi országban, számuk az 1990-es évek elején ugrott meg. Valamivel több mint 50%-uk az egykori Jugoszláviából menekült el a polgárháború idején, 20%-uk török, a maradék pedig az észak-afrikai arab államok, afrikai és ázsiai országokból származik. A bevándorlók közül alig 50 ezer szerzett svájci útlevelet, így a jelenlegi népszavazáson szavazataik nem befolyásolják majd jelentősen a voksolás végeredményét.

A népszavazást egy civilszervezet kezdeményezte és a jobboldali Svájci Néppárt karolta fel. A Néppárt egy svájci lobogót átszakító minareterdő képével tiltakozik a mecsetek részét képező tornyok építése ellen. Svájc négy városában található jelenleg minaret, az újabbak építésére tett kísérletek a népszavazás miatt egyelőre parkolópályára kerültek.

A jogvédő szervezetek máris tiltakoznak, az Amnesti International egyenesen a vallásszabadság elvének felrúgásáról beszél. A minaretek építésének tilalma elsősorban a muzulmán hit védelmezőjének szerepében szívesen szereplő országokat dühítheti fel. A minareteket betiltó eredmény esetén Szaúdi-Arábia és Irán vélhetően hazarendeli berni nagykövetét és demonstratív intézkedéseket hoz a svájci állammal szemben. Svájc tarthat a külképviseletei és polgárai elleni támadásoktól is, amelyekhez hasonlót Dániának kellett elviselnie a Mohamedet ábrázoló karikatúrák publikálása után. Furcsa módon a svájciaknak legkevésbé a náluk élő muszlimok dühével kell számolnia: a Svájcban muzulmánként nyilvántartott emberek legfeljebb 15%-a gyakorolja valamilyen szinten hitét, döntő többségük nem mutat érdeklődést a vallás iránt.



ForrásokEdit