2008. július 30., szerda
Az egykori boszniai szerb elnöknek a hágai Nemzetközi Törvényszék előtt kell felelnie a boszniai háború során folytatott tevékenységéért. A bíróság háborús bűnök elkövetésével, legsúlyosabb vádpontként a mintegy 8000 áldozatot követelt 1995. évi srebrenicai mészárlás kitervelésével és elrendelésével vádolja.
Karadžićot ma korán reggel repülőgéppel vitték Belgrádból Hágába. Az egykori szerb vezető kiadatása ellen Belgrádban tegnap a későesti órákban nacionalista tüntetés tartottak, mely utcai harcokba torkollott. Az összecsapásokban a rendőrök és a tüntetők között is voltak sebesültek, két külföldi újságíró is megsérült. Korábban a kiadatás ellen Karadžić ügyvédje fellebbezést nyújtott be, ám azt az illetékes belgrádi bíróság elutasította.
Radovan Karadžić hosszú idő óta körözés alatt állt, a NATO békefenntartói erői több alkalommal megkísérelték elfogását, ám a kísérletek sikertelenek maradtak. Végül július 21-én, hétfőn (esetleg már 18-án, pénteken) tartóztatták le Belgrádban vagy a város közelében. Elfogásának pontos részleteiről hivatalos tájékoztatást nem adtak ki, de annyi bizonyos, hogy az a szerb biztonsági erők közreműködésével történt. Meg nem erősített újsághír szerint letartóztatását talán egykori harcostársától, Ratko Mladićtól kapott információ tette lehetővé. Az elfogás hírét Szarajevóban lelkes tömeg üdvözölte, Karadžić boszniai párthívei és rokonai azonban felháborodással fogadták.
1990-ben a boszniai szerbek összefogására Karadžić megalapította a nacionalista beállítottságú Szerb Demokrata Pártot. Az 1992-ben tartott népszavazás eredményeként Bosznia-Hercegovina elnyerte függetlenségét, ám ezt a helyi szerb közösség nem fogadta el. Az ennek nyomán fellángolt és 1995-ig tartó háború idején Karadžić szerb részről boszniai államfő volt. A világsajtó már akkoriban is az etnikai „tisztogatások“ egyik irányítójaként emlegette. A háború befejeződése után eltűnt, állítólag sokáig a hegyek között rejtőzött. Mostani letartóztatásakor és előtte már évek óta álnéven Belgrádban élt és természetgyógyászként dolgozott. Szakállas, szemüveges arcát nem ismerték fel, hírek szerint még az osztrák rendőrök sem, amikor egy másik üggyel kapcsolatban rövid ideig őrizetbe vették.
A szerbiai kormány külügyminisztere kijelentette, hogy Karadžić elfogásával országa a hágai törvényszékkel való együttműködési szándékát bizonyította. Az Európai Bizottságban is fontosnak tartják az eseményt, mely jelentős lépésnek bizonyulhat Szerbia Európai Uniós integrációjához. Az unióba belépéshez vezető út egyik fő akadálya ugyanis éppen Radovan Karadžić, valamint Ratko Mladić, a boszniai szerbek volt katonai parancsnoka, és Goran Hadžić, a horvátországi szerbek egykori vezére elfogásának halogatása volt, illetve részben maradt is. A két utóbbi körözött személy ugyanis még mindig szökésben van. Karadžić, akinek fejére korábban ötmillió dolláros vérdíjat tűztek ki, mától hollandiai börtönében várja ügyének tárgyalását, melyen a védelmet saját maga kívánja ellátni.
Források
edit- Elfogták Radovan Karadzsicsot. Független Hírügynökség, 2008. július 22.
- Hamis személyazonossággal élt Belgrádban Karadzsics. Független Hírügynökség, 2008. július 22.
- Brüsszelhez igazították Karadzsics elfogását. HVG, 2008. július 22.
- Megborotválva repítik Hágába Karadzsicsot. Népszabadság, 2008. július 24.
- Karadzsics után az EU-tagságra hajt Belgrád. Figyelőnet, 2008. július 25.
- Több ezer résztvevő a Karadzsicsot támogató boszniai felvonulásokon. Független Hírügynökség, 2008. július 26.
- Megérkezett hágai börtönébe Karadzsics. Független Hírügynökség, 2008. július 30.